Mivel az index Pàrizs forumàn felmerült ez a kérdés, és kaptam is néhànyat irànymutatonak, igy ùgy döntöttem, irok egy postot errôl is, hàtha hasznos lehet...

Ha Pàrizsba érünk, amit szerintem mindenki észrevesz, hogy van abban valami, hogy a franciàk "tudnak élni". Ezt màr elsô làtàsra tapasztaljuk, ha pedig közöttük élünk, akkor méginkàbb. A sztereotipiàk közül a rosszabbakat "békazabàlo, csigazabàlo, idegengyûlölô, nem beszél nyelvet", stb.) szerencsére az utobbi talàn tiz évben sikerült levetkôzniük. A bohémség, könnyedség viszont valahol megmaradt. Ok "latin népnek" mondjàk magukat, és ezt igyekeznek be is bizonyitani, elsôsorban az idôbeosztàsukkal (de sok minden màssal is).

Ami elsôre szembeötlik talàn, az az, hogy a napirend talàn 1-màsfél oràval el van tolodva Magyarorszàghoz képest. A nap is késôbb kel fel, és kb. ennyivel késôbb is nyugszik, télen kb. 1/2 5-5 felé sötétedik és csak 8-1/2 9 felé vilàgosodik, nyàron 6 ora körül kel fel a nap, viszont a leghosszabb napokon (màjus-jùnius) este 1/2 11-ig is vilàgos van. Reggel 7 orakor még szinte üresek az utcàk; csak a kukàsauto jàr ilyenkor, a munkaidô 9-1/2 10-kor kezdôdik (az irodai, a fizikai munkàsok persze koràbban jàrnak), az iskola 1/2 9-kor. Igy a szülôk meg tudjàk oldani, hogy elvigyék a gyereket iskolàba, bölcsôdébe és oda is érjenek a munkahelyükre. Eleve a gyerekeseknek néhàny munkahelyen biztositva van egy idôsàv, amivel késôbb érkezhetnek. Ami szàmunkra ebbôl lényeges lehet, az az, hogy viszont a boltok, pékségek is késôbb nyitnak (a pékek 7-8 ora között, hogy a friss reggeli baguette-et be lehessen szerezni, a boltok viszont legkoràbban 1/2 9-9 körül. Tehàt ha arra szàmitunk, hogy reggel szerezzük be a reggelirevalot, akkor ezt mindenképpen kalkulàljuk be. Mint ahogy azt is, hogy a reggeli "csùcsban", azaz 8-9 ora között tömve van a metro és az RER.

Az utcàra kilépve lehet, megijedünk, hogy csôrepedés van. Nincs. Igy mossàk a jàrdàt reggelenként :) Megnyitjàk a csapokat, és az ùttest szélén végigfolyo viz leviszi a szemetet a csatornàba.

Mint azt koràbban irtam, a francia reggeli könnyû, és fôleg édes (croissant, lekvàros vagy nutellàs baguette, kàvé), és sokan nem is reggeliznek. Ennek eredménye, hogy egyrészt furàn néznek a Kelet-Europaiakra amikor felvàgottal pakoljuk tele a tànyért reggelente (nem ellenségesen, csak nem értik, hogy lehet reggel hùst enni :) ), màsrészt mig a Kelet-Europai kollega a munkahelyen vigan birja akàr délutàn 1-ig is, a többiek a màr a tollat ràgjàk éhségükben, és szàmoljàk a perceket az ebédig.

Az irodàba beérkezve az elsô, és legfontosabb, szinte kihagyhatatlan közös pont a kàvézàs. Ez szinte pavlovi reflexként mûködik nàluk (megérkezik-kabàt lerak-apropénz felvesz -iràny a kàvéautomata, vagy kàvéscsésze felkap- iràny a kàvéfôzôgép...a munkahelyi adottsàgoktol föggôen.) Emellett a nap egyik fontos tàrsasàgi eseménye. A "hivatalos céges informàciok" àltalàban itt, és az ebédeknél hangzanak el. Persze, koràntsem hivatalos formàban, sokkal inkàbb az "azt hallottam" szintjén. Aki kivonja magàt az ilyen "közös programok" alol, az sokmindenrôl lemarad. A kàvé utàn àltalàban a màsik nagy kedvencük következik, a "réunion", azaz a munkamegbeszélés. ezt valamiért nagyon szeretik, napjàban többször is, akàr spontàn, akàr elôre szervezett modon. Miutàn a nap elsô felének az eseményei lezajlottak, elkezdik gyûjteni a partnereiket az ebédhez. Tekintve, hogy a franciàk tàrsas lények, nagyonis, igy nem szeretnek egyedül enni. Mivel a legtöbb helyen elég hosszù az ebédszünet (2 oràs), ezért ez alatt alkamuk van arra is, hogy a rég nem làtott baràtaikkal együtt ebédeljenek valamelyik munkahelyközeli étteremben, vagy bistroban. Ez az egyik magyaràzat arra, hogy délben az éttermek menüi olcsobbak, mint este (igy konkurencia lehet az üzemi étkezdének is, ami szinte minden munkahelyen van, 3-5 euro között kinàl 3 fogàsos menüt). Viszont pont ezért az éttermek igencsak tele vannak ilyenkor, igy ha ebédelni akarunk, akkor igyekezzünk inkàbb 12 és 1/2 1 között helyet keresni magunknak. Utàna a jobb helyeken gyakran vàrni kell, arrol nem is beszélve, hogy 1/2 3- 3 utàn màr csak nagyon kevés helyen van kiszolgàlàs, és csak este 18.30-19.00 ora körül nyitnak ki ùjra. A bevàsàrloközpontokkal is érdemes ilyenkor vigyàzni, sok nô ilyenkor "shoppingol", vagyis tele vannak az üzletek is. A nagyobb ruhaüzletek (H&M, C&A, Mango, Zara, stb.) ezért is vezették be ezt a rendszert, hogy elég otthon felprobàlni a ruhàt, ha az àrcédulàt nem vàgtuk le rola, 30 napon belül visszavihetjük, és kicserélik màs méretre, vagy visszaadjàk a pénzt (ami a legfontosabb, hogy fanyalgàs, pofavàgàs nélkül- amit itt egyébkent sem tapasztalunk egyik üzletben sem, az otthoniakkal ellentétben. Sôt, az elado mindig nagyon készséges, segit, azt nézi, hogy tud megoldàst talàlni a problémànkra, stb. Persze itt nem is vesznek fel képzés nélkül senkit eladonak). Vicces, amikor a munkahely nôi mosdoja délutànonként "probafülkévé" vàltozik...

A munkaidô este 17.30 és 19.00 között fejezôdik be. Ez magyaràzat arra, hogy miért vannak tele az utcàk késô estig. Munka utàn gyakran beülnek a kollegàk egy "pot"-ra, vagyis egy pohàr italra a munkahely környékén, vagy a baràtokkal talàlkoznak egy "apérora", ami gyakran vacsoràval is végzôdik, ha moziba, szinhàzba mennek (itt a szinhàz 21.00-21.30 körül kezdôdik) akkor àltalàban elôtte vagy utàna étteremben vacsoràznak, nem otthon. Ha baràtokkal talàlkoznak, akkor is viszonylag gyakrabban étteremben történik meg a talàlkozo- mivel a pàrizsi lakàsok többnyire kicsik, a helyszûke miatt gyakran egyszerûbb étterembe menni, mint azzal bajlodni, hogy lesz-e elég hely, elég lesz-e a kinyithato asztal vagy szék... Ezért tûnhet ùgy egy külsô szemlélônek, hogy a pàrizsi nôk nem vezetnek hàztartàst (tényleg van sok aki fôzni sem tud), hiszen az éttermek tele vannak. A pàrizsi fizetésekhez képest egyébként annyira nem dràgàk, egy àtlagos fizetésû pàrizsi vagy pàrizs környéki lakos azért hetente egyszer megengedheti magànak, hogy beüljön egy olcsobb helyre. Igy ha vacsoràzni szeretnénk, akkor szintén probàljuk "megelôzni" a tömeget, vagyis lehetôleg még 8 ora elôtt helyet talàlni magunknak (utàna nehezebb lesz).

Hétvégén aztàn idôtôl függôen vannak tele bizonyos helyek. Napos idôben a parkok, rossz idôben pedig a mùzeumok, kiàllitàsok. Ezzel is szàmoljunk- ha lehet, a fôbb làtnivalokat inkàbb hétköznapokra idôzitsük.

Ha valaki tud franciàul, akkor elmehet esetleg szinhàzba is. Pàrizsnak nagyon sok szinhàza van, egy este legalàbb két elôadàs is megy. Altalàban telthàzasak, de érdemes este elôadàs elôtt probàlkozni, ha maradt jegy, akkor az utolso pillanatban még vehetünk. Vannak több helyen is olyan jegyirodàk (pl. a 4. kerületi vàroshàzàval szemben) ahol 26 év alatt olcsobban (10 euro körül) juthatunk megmaradt szinhàzjegyekhez. Ha csak az tartana vissza minket, hogy nem hoztunk kiskosztümöt, akkor ne aggodjunk, a francia szinhàzakba nem szokàs kiöltözni...

A mozi viszonylag dràga a magyarorszàgi àrakhoz képest, 10 euro körül van egy hely. Ha havi bérletre fizetünk elô, ez 20 euro, de korlàtlan szàmù elôadàsra szol. Viszont szerencsére leszoktak arrol, hogy mindent szinkronizàlnak, igy ha a francia tudàsunk hagy maga utàn némi kivànnivalot, nyugodtan beülhetünk a feliratos filmekre. Erdemes esetleg a moziünnep környékén mozizni, évente kétszer hàrom napig 3 euro minden jegy. Furcsa viszont, hogy a filmek megjelenése abszolùte nincs szinkronban az otthonival, néhàny (mûvészfilmek fôleg) honapokkal elôbb kijön itt, màsok viszont Magyarorszàgon làthatok koràbban. Programvàltàs csütörtökönként van. A filmek elôtt itt is sok a reklàm, ezért ne keseritsen el bennünket, hogy a film hivatalosan "elkezdôdött", a pénztàros megmondja nekünk pontosan (és ki is van irva a pénztàrnàl), hogy hàny perc mùlva kezdôdik a vetités (nem a reklàm).

Amire viszont mindenképp szàmitsunk: a moziba nem jàr helyjegy, érkezési sorrendben ülhetünk oda, ahova akarunk (és ahol van hely). Igy ha olyan elôadàsra mennénk be, ahol telthàz van, és a végén, akkor nem biztos hogy talàlunk egymàs mellett, középen helyet...

A màsik, hogy ha "popcornràgcsàlàsra" szànnànk rà magunkat, mindenképp jelezzük az eladonak, hogy édes, vagy sos kukoricàt kérünk-e; (sucré ou salé) kinek mi a finom, de itt az édes az alap, a sosat kevésbé kedvelik.

Ha koncertre mennénk, akkor érdemes a Pariscope-ban nézelôdni (olyan, mint az otthoni Pesti Est, csak fizetôs), vagy a Lylo-ban (ingyenes), itt minden program megtalàlhato elôre. Osz környékén van a Jazzycolors fesztivàl, amelynek egyik fô szervezôje a Magyar Intézet, és elég rangos jazzelôadok lépnek fel Europa minden orszàgàbol szinte. Egyes szorakozohelyeken rendszeresek a rockkoncertek, elég sok ingyenes. A francia chanson képviselôi az Olympia-ban lépnek fel àltalàban, a legnagyobb együttesek vagy a nyàri Rock au Seine fesztivàlon (ami pàr héttel a Sziget utàn van, és többnyire az elôadok is 90%-ban ugyanazok), vagy a különbözô stadionokban (Bercy, Stade de France). Ha valaki koncertre jön a Stade de France-ba, akkor két dolgot mindenképp ajànlok: semmiképp se jöjjön autoval (hacsak nem akar oràkig parkolohelyet keresni, utàna pedig oràkig dugoban àllni), a visszajutàshoz pedig az RER B-t hasznàlja ( a legjobban megszervezett, nincs tülekedés, percenként jàrnak a vonatok).

Sikerült néhàny fényképet készitenem illusztràcionak, igy néhàny eddigi cikkhez is teszek képeket. Igy azért mégiscsak jobb... Jo olvasgatàst!

"Pàrizs a divat fôvàrosa"-halljuk ùton-ùtfélen. De nemcsak a divaté. Ha jobban körülnézünk, sok érdekes dolgot talàlhatunk, amit otthon nem, vagy csak utànjàràssal. Meg persze, meg kell hagyni, a kaja sem utolso a rangsorban... Szoval, valamit vinni kell az otthonmaradottaknak, vagy csak magunkat szeretnénk megörvendeztetni valamivel? Néhàny tipp, hogy mit, hol érdemes keresni.

1. Elelmiszerek:

A legjobb természetesen, mint mindig, a piac. A sajtosstandoknàl igazi finom francia sajtokat vehetünk, vagy felvàgottat, a hàtrànya, hogy nem mindig van szépen csomagolva. Inkàbb helyben fogyasztàsra érdemes venni, joval olcsobbak, mint a szupermarketek. Altalàban csütörtökön és vasàrnap van, néhàny helyen azonban szerdàn és szombaton. Kiérkezésünkkor érdemes a helyiektôl megkérdezni, mikor van a piac és hol. Egy kicsit olyan élmény lehet a legtöbb helyen, mintha Eszak-Afrikàban lennénk, az àrusok üvöltöznek ("yalla yalla yalla"), az emberek nézelôdnek, nagy a sürgés-forgàs.

Az ételek mellett érdemes esetleg (fôleg, ha hosszabb idôre jöttünk és kellenek felszerelések a hàztartàsunkba) körülnézni a konyhai részlegen, illetve a textileknél is. Van pl. ahol nagyon szép függönyöket lehet kapni, az otthoni àr töredékéért. Baràtnômet kivittem egy ilyen piacra, 40 euroért felfüggönyözte az egész lakàsàt (ami otthon 250 lett volna kb.). Emellett salàtàstàlak, kések, evôeszközök, tànyérok kaphatoak az arab àrusoknàl, fillérekért. Még egy érdekesség: ha valaki szereti a Tamaris cipôket, nos itt az piaci terméknek szàmit, több helyen làttam belôle több piacon is cipôsnél, eléggé jo àron. (40 euro körül àtlagosan). Piac hijàn a hàztartàshoz szükséges dolgokat a Tati üzletlàncban is megtalàlhatjuk, ez olcso, viszont minôségre sem a legjobb, ruhanemût inkàbb ne itt vegyünk.

Még egy jotanàcs: ha megvàrjuk a piac végét, az àrusok egyre nagyobb engedményeket adnak, azokbol az àrukbol amiket nem akarnak hazavinni. Pl. A kilo eper 50 centért, egy darab ananàsz 1 euroért, stb.

Ha nincs a közelünkben piac, akkor a szupermarketekkel is probàlkozhatunk. Fontos azonban megjegyeznünk, a vasàrnapi nyitvatartàs Franciaorszàgban KIVETELES! Mindig nézzünk utàna, elôfordul hogy egy-két üzlet nyitvatart vasàrnap reggel, de ezek inkàbb a kis "superette"-ek, esetleg egy-két nagyobb üzlet, a nagyobb hipermarketek minden esetben zàrva tartanak vasàrnap. A legtovàbb nyitva tarto üzletek (Carrefour, Casino, Monoprix), maximum 22. oràig tartanak nyitva. Ejjel-nappali csak nagyon ritkàn van Pàrizsban.  Egy kivétel: a Marais negyed üzletei. Itt van élet vasàrnap is, sôt, leginkàbb akkor. Lévén ez Pàrizs zsidonegyede, itt pénteken délutàntol àll meg az élet szombat estig, vasàrnap viszont nyitva vannak a boltok. Erdemes benézni az itteni fûszeresekhez is, nagyon finom dolgok vannak (de egy jo flodnit vagy magyar rétest is ehetünk a Rue de Rosier cukràszdàiban)

Legolcsobb talàn az ED üzletlànc; ezzel azonban annyi a probléma, hogy akkor olcsobb, ha a sajàtmàrkàs termékeiket (dia) vesszük. Alapvetôen nem minden rossz, de minden nem is jo. Sajtokat, felvàgottakat bàtran ki lehet probàlni, néha a gyümölcsök is szépek, csokibol a narancshéjas étcsoki pl. nekem kifejezetten izlett. Màs, nem sajàt màrkàs termék viszont joval dràgàbb, mint màsutt, és ezekbôl nincs is nagy vàlaszték. Valamint, mivel ezek diszkontok (kb. mint otthon a Plus vagy a Penny Market), inkàbb nagy mennyiséget lehet kapni mindenbôl. Hasznos lehet viszont, ha apartmanban lakunk, és a reggelihez-vacsoràhoz keresünk alapanyagot. Ugyanilyen a Leader Price lànc is, illetve a Lidl, de ez utobbit nem igazàn ajànlanàm, minôségre elég silàny...

Eggyel feljebbi àrfekvés a Franprix, Simply Market (tulajdonképpen Auchan) illetve a G20 lànc, ahol màr talàlunk valamivel jobb minôségû termékeket is, pl. borokat, sajtokat, de alapvetôen ezek is inkàbb azért vannak, hogy ha hirtelen szükség van valami kajàra, akkor be tudjuk szerezni. A Franprix egyébként àrul Leader Price termékeket is.

Ha ajàndékot szeretnénk vinni (csoki, sajt, bor) akkor azt inkàbb a nagyobb üzletekben (Champion, vagyis most màr Carrefour Market, Casino, Monoprix). Magasabb àrfekvés ugyan, de talàlunk kifejezetten szépen csomagolt, exkluziv francia termékeket. Jo tudni, hogy némely Monoprix szerzodést kötött a Fauchon-nal, ami Pàrizs legelitebb élelmiszerüzlete, és pultokat àllitott fel az àruhàzaiban, ahol Fauchon termékeket àrulnak. Ezek dràgàk, viszont nagyon finomak. Bàtrabbak (anyagi szempontbol is) benézhetnek a Fauchon sajàt üzletébe is a Place de la Madeleine mellett (Metro Madeleine). Itt biztos, hogy minden megtalàlhato ami szem-szàjnak ingere, sôt egy kàvézot is üzemeltetnek a bolt mellett. A minôség garantàlt, de sajnos az àrak is... Ne felejtsük azonban, hogy ha csak kézipoggyàsszal érkezünk a repülôn, akkor a csokolàdét, italokat, sajtot nem fogjàk felengedni, kénytelenek vagyunk feladni a csomagot. Kivéve, ha a repülôtér Duty Free shopjàban vesszük meg, nagyjàbol ugyanannyiba kerül mint Pàrizsban, viszont itt beteszik az àrut egy zacskoba, amiben felengedik a fedélzetre.

2./Könyvek, képek, régi ùjsàgok, hasznàlt CD-k:

A Szajna-parti "könyvàrusok" ma màr nem nagyon àrulnak könyvet. Néhànyuk még mûködik antikvàriusként, de sokkal kevesebben mint régen. Ujabban inkàbb itt is a turistaprofil mûködik, vagyis szuvenirek, régi plakàtok sokszorositva, utcanévtàblàk, hûtômàgnesek sorakoznak a pultjaikon. Viszont, ha ràszànjuk az idôt és elnézelôdünk egy kicsit közöttük, érdekes dolgokra bukkanhatunk. Van példàul àrus, ahol megvehetjük a születésnapunkon megjelent valamelyik ùjsàg cimlapjàt emlékbe. Megint màsiknàl régi képeket, festményeket, rézkarcokat vehetünk (szüleim példàul itt talàltak egy Budapestet àbràzolo akvarellt...). Erdemes nézelôdni, viszont az àrak eléggé magasak...

Ha olcsobban szeretnénk könyvhöz jutni, akkor a Quartier Latinben keressünk. A legegyszerûbb, ha a Gibert Joseph-nél probàlkozunk. A Boulevard St. Michelen egymàst érik az antikvàriusok, ahol nemcsak vàsàrolhatunk, de a régi, megunt könyveinken is tùladhatunk. Erdemes szombaton menni, amikor az emberek leadjàk a régi könyveiket, ha szemfülesek vagyunk, a mellette levô utcàban lerakjàk azokat, amiket az üzlet nem vett àt, ezeket szabadon elvihetjük. Ez Pàrizsban egyébkent teljesen megszokott, ha az emberek ùj dolgot vesznek, a régit kitisztitva kiteszik az utcàra, hàtha jo lesz valakinek, ezeket nyugodtan el lehet vinni. Bekem pl. igy lett egy teljesen jol mûködo porszivom, de volt aki igy szerzett szonyeget, kanapet, szekrenyt... aki elôször làtja, viszi.

A Boulevard St Michelen egyébként nemcsak hasznàlt könyveket, de hasznàlt CD-ket is vehetünk, eléggé jo àron. Néha valodi ritkasàgokra lehet itt is bukkanni.

Ha viszont nem tudunk franciàul, akkor sincs veszve minden. Két angol nyelvû antikvàrius is talàlhato a latin negyed környékén.

Az elsô a Shakespeare and Co. nevû kis üzlet, angol tulajdonossal, és rengeteg könyvvel. Közvetlenül a Notre Dame-al szemben, a Szajna parton talàlhato.

Egy kis lakàsbol kialakitott könyvesboltrol van szo, ahol elsosorban angol nyelvû könyveket àrulnak, nagyonis baràti àrakon. Szépirodalomtol kezdve a szakirodalmon àt mindent. Néha felolvasoesteket is tartanak, érdemes a tàblàn figyelni a kiiràst. Ki lehet ülni a bolt elé is olvasgatni, de ami igazàn megkapo benne, az az, hogy a legfelsô emeleten a lakrészt olvasoszobànak alakitottàk ki. Ha nem könyvet akarunk venni, csak olvasni, akkor bàtran vàlogassunk a fenti vàlasztékbol...

Ime a "kiülôs rész", mellette a jellegzetes pàrizsi ivokùttal. Ez a kùt szinte minden utcàn megtalàlhato, ivoviz folyik belole, nyugodtan megtölthetjük az üvegünket...

A màsik ilyen üzlet, ha kicsit feljebb megyünk, a San Francisco and Co Book Company üzlete. Ez kicsit kisebb, de ez is ugyanilyen alapon mûködik (konyvtàr és antikvàrium). A Boulevard St. Germain közelében, a 17 rue Monsieur Le Prince alatt talàlhato. Ime a foto:

3./ Antikvitàs, egyebek:

Ha igazi piachangulatra vàgyunk, akkor a St. Ouen-beli bolhapiacon a helyünk. (4es metro Porte de Clignancourt vagy 13.as metro St. Ouen megallo) Ez Europa legnagyobb piaca, ahol ruhanemûket, afrikai kézmûves termékeket, hasznàlt bôrcuccokat, antik dolgokat (is) àrulnak. Egy jotanàcs azonban: a sötétedést ne vàrjuk meg mert nem éppen biztonsàgos környék, és mivel rengeteg a zsebes, sok érték ne legyen nàlunk.

Ha eddig nem metroznànk ki, akkor közelebb, a Porte de Montreuil metroàllomàsnàl megtalàljuk a Montreuil-i piacot. Ez is elég nagy; közel van, és szintén sokmindent talàlhatunk, többek között régi bôrkabàtokat, tàskàkat, csizmàkat. Ha valaki meg szeretné lovagolni a "retrohullàmot", no itt elnézelôdhet egy darabig...

Szeptember-oktober környékén egymàst érik a Brocante-ok, illetve Vide Grenier-ek, ami nem màs, mint lomtalanitàs, csak éppen a megunt, de még hasznàlhato, és jo àllapotban levô cuccaikat adjàk el, potom àron. Itt is lehet kifejezetten jo dolgokat kifogni, csak nézni kell, mikorra hirdetik.

Végül, de nem utolsosorban talàlkozhatunk egy-két hasznàlt ruhaüzlettel a Montmartre aljàban, illetve a Marais negyedben is, a Pompidou központ közelében.

4. Ruhàk:

Ez a pont nagyrészt attol függ, mennyit tudunk ràszànni, mennyi pénzünk van... és melyik idôszakban jövünk.

A legnagyobb lehetôség, hogy jo ruhàkhoz jussunk, elérhetô àron, a "soldes" idôszaka, vagyis a kiàrusitàs. A kereskedôk évente kétszer, szervezett keretek között tartanak kiàrusitàst, elôször 20-30, majd a vége felé màr 50-70%-os engedménnyel, sôt az utolso darabokat bizonyos üzletekben 1-2 euroért is odaadjàk az utolso napokban (persze ilyenkor àltalàban màr nincs méret vagy az a szin ami nekünk tetszene...) Az elsô idôszak januàr 10 körül kezdôdik és kb. februàr közepéig-végéig tart, mig a màsodik jùnius végén kezdôdik, és jùlius végéig tart. Ezen idôszakokon kivül lehetôségük van egy-egy kisebb kiàrusitàst tartani, ôsszel és tavasszal, de ezek nem tùl jelentôsek. Erdemes azért figyelni, az Etam pl. rendszeresen plusz 20%ot ad egyes napokon a szàmla végösszegébôl, ami màr eleve le volt àrazva mondjuk 70%al. (igy egy jo kosztümhöz akàr 20 euroért is hozzà lehet jutni.). A Galleries Lafayette pedig évközben is hirdet meg 30%os engedményes napokat, àltalàban 3-4 napot oktober környékén. Egy jotanàcs: ha vàsàrolni mennénk, NE szombaton tegyük. Ilyenkor nem lehet férni az üzletekben, szinte csatatérré vàltozik minden. Erdemes erre inkàbb egy hétköznapot szànni, amikor a pàrizsiak dolgoznak.

Az àtlag ruhamàrkàk egyébkent, amik otthon is megtalàlhatok (Zara, Mango, H&M, C&A, Esprit) ugyanannyiba kerülnek, a vàlaszték viszont sokkal nagyobb, az Etam, Promod üzletek kicsit olcsobbak. Hasonlo àrfekvésben van még ezekhez a Camaïeu üzletlànc, ami pl; a kassai üzleténél 2-3 euroval olcsobb itt.

Ami miatt viszont Pàrizs Pàrizs, azok a luxusbutikok. A Galleries Lafayette és a Printemps tele van az àruikkal, egyébkent az Opera környékén a Faubourg St. Antoine-on, a Champs Elysées környékén sok ilyet talàlunk. Erdemes nézelôdni, hàtha van leàrazàs, de persze az àrakat nem nagyon szabad àtszàmolnunk forintra, hacsak nem szeretnénk egy kiados infartkust ott helyben. A Marais negyedben szintén elég sok feltörekvô luxusüzlet nyitott meg nemrégiben, vasàrnaponként itt is lehet nézelôdni, ha pedig a pénztàrcànk birja, vàsàrolni is. Itt nemcsak ruhàkat, hanem lakberendezési designtermékeket is talàlunk,  és meg kell hagyni, a franciàk ilyen szempontbol a legkisebb részletre is odafigyelnek... csak gyôzzék/gyôzzük pénzzel...

Ha olcsobb àrfekvésben gondolkodunk, akkor elsôsorban Belleville-et tudom ajànlani, vagy a Châtelet les Halles környékét. Ezek nem màrkàs ruhàk, viszont joval olcsobbak, ha megtetszik valami amirôl nem tudjuk, divat lesz-e jövôre, azt megvehetjük itt is, természetesen joval olcsobban. A francia fiatalok jo része itt vàsàrol, ha nem engedheti meg magànak a luxust. Mondjuk ùgy, hogy az a farmer ami a vàrosban 100 euro, azt itt 20ert megvehetjük...

Ha Converse cipôt, Martens bakancsot keresünk, akkor a Les Halles környékén a kis utcàkban talàljuk a legnagyobb vàlasztékot. Arban ugyanannyi mint màsutt, viszont szinte minden szinben/mintàban/fazonban talàlhatunk. Szombat délutànonként azért itt se nagyon màszkàljunk, vagy ha igen akkor figyeljünk a zsebesekre, a nagy tömegben igen jol rejtôzködnek...

Ugy gondolom, ha utazunk, akkor ez örök "probléma" lesz, és marad... Fôleg, ha gyerekekkel utazunk, ilyenkor szinte biztos, hogy a lehetô legvàratlanabb pillanatokban kell wc-t keresni.

Pàrizsban szerencsénk van... sok a nyilvànos, ingyenes mellékhelyiség. Vagy fizetôs, de a lényeg a lényeg, hogy nem kell minden egyes alkalommal kàvéznunk vagy ûditôznünk csak azért, hogy elintézhessük kisebb-nagyobb dolgunkat.

Az elsô és legkényelmesebb megoldàs, az utcai automata wc készülék; ingyenes, és sok helyen van belôle. Szürke szinû, az ùjak pedig szürke-lilàk (mint a Vélib' :-) ). Nagy részük ugyanis még nem mûködik, ezeket most cserélték le ùjabbakra, amik nagyobbak és tehermentesitettek (toloszékesek is bemehetnek). Ezeknek a hàtuljàn ivovizes kutak is talàlhatok, amik gombnyomàsra mûködnek.

Ha az oldalàn zöld fényt làtunk, akkor mûködik és szabad is a fülke,

ha pirosat, akkor épp nem szabad, ha Hors service feliratot, akkor nem mûködik. 15 percet lehetünk benn, azt követôen kinyilik az ajto. Erre érdemes felkészülni, különben elôfordulhat, hogy ott ülünk a tronon, az utca szeme làttàra :-)Viszont ami elônyös, hogy minden hasznàlat utàn fertôtleniti magàt. Màrmint a wc... Ennek ellenére, fôleg a régebbiekben, a padlorol azért nem mernék enni... vagyis nem éppen tisztàk.

Ha nagyobb tisztasàgra vàgyunk, akkor vagy valamelyik park fizetôs mellékhelyiségébe menjünk (Luxembourg kertben 2 db is van, 20 centbe kerül), vagy valamelyik pàlyaudvarra (0.50 cent és 1 euro közötti àr, viszont tiszta, még akàr le is lehet zuhanyozni...).

A nagyobb àruhàzak kôzül viszont nincs mindegyikben mellékhelyiség, legalàbbis nem a vàsàrlok részére. A Galleries Lafayette-ben van, de pl. A Conforama-ban, BHV-ben nincs... Erre igy inkabb ne szamitsunk.

A Mc Donalds és Quick, valamint a többi gyorsétterem szintén nem jelent feltétlenül jo megoldàst. Itt ugyanis kodrendszer van, vagyis ha fogyasztunk, a blokkon kapjuk meg a kodot ami a wc hasznàlatàhoz szükséges. Ennek hiànyàban csak nagy szerencsével (pl. ha valamiért elromlott a kodos ajto) tudunk bemenni a wc-be.

Kàvézoban, étteremben viszont, ha hasznàljuk a mellékhelyiséget, akkor a minimum elvàràs, hogy legalàbb egy kàvét kérjünk cserébe...

Nos, errôl a helyrôl màr érintôlegesen irtam koràbban, a "mit és hol együnk" cimû bejegyzésben, de azota ismételten jàrtam ott, és tovàbbra is meg vagyok rola gyôzôdve, hogy igenis jo hely... érdemes meglàtogatni. Hogy miért? Nos, kiderül...

Az étterem a Quartier Latinben, a 2-4 rue de Boutebrie alatt talàlhato. Nem nagy hely, és eléggé eldugott is, igy a csalàd aki viszi, mindent megtesz, hogy megtartsa a vendégeit. Ez sikerül is nekik többnyire. Nagyon kedves,csalàdias a kiszolgàlàs, nem tolakodo, làthatjuk, hogy leginkàbb azok jàrnak oda, akik ismerik a helyet, vagy esetleg egy-két eltévedt turista, akik inkàbb elkerülik a rue de la Huchette "baktériumtanyàjàt", és a környék turistagyàr éttermeit. Jol teszik.

A helyet nem egyszerû megtalàlni, de annyira nem is bonyolult, viszont tudni kell, hol van. A Boulevard St. Michelen baloldalon elindulva felfelé a Rue St. Severinen (sarkon egy Promod üzlet talàlhato) megyünk addig, amig egy kis templomhoz nem érünk. Itt elfordulunk jobbra (rue des Prêtres St. Severin) és megünk addig egyenesen, amig el nem érjük a rue Boutebrie-t. Innen màr làtszik a bordo szinû tàbla, és a zöld neon a kirakatban...

Bent a tulajdonos, aki egyben a kiszolgàlo is (vagy a felesége, esetleg a fiuk, hàrman viszik ugyanis az üzletet) nagyon kedvesen köszön, beinvitàl... mintha csalàdtagok lennénk, akit ebédre làtnak vendégül, és ez az érzés végig megmarad... Tényleg nem az az érzésünk mint a többi étteremben, hogy egy sétàlo 20 euros bankjegyet làtnak bennünk amint belépünk az ajton, itt a vendég tényleg vendég.

Ha kezünkbe vesszük az étlapot, ismételten kellemesen csalodhatunk. Pàrizs àraihoz viszonyitva igencsak baràti àron talàlunk menüt. 9 euro 50 cent a kétfogàsos menü (elôétel+zöldséges couscous). Megnyugtatok mindenkit, ez annyira bôséges, hogy egy felnôtt férfinek is sok. Ràadàsul ha többen kérünk couscous-t (ami a hàz specialitàsa egyébként), akkor egy hatalmas tàllal hoznak, amibôl mindenki maga merhet. Ha pedig elôételt nem kérnénk (azert a tojàsos brick szintén elsô osztàlyù) akkor 8 euro 50 centért bàrmilyen couscous-t kérhetünk (marhahùssal, csirkével, stb...).

Hogy mi a couscous? Aki nem tudnà egy arab specialitàs, zöldségleves (cukkini, krumpli, répa, paprika, hagyma) mindenféle finom keleti füszerrel összefôzve, és ràöntve egy tarhonyaszerû valamire, csak ez nem tésztàbol, hanem bùzàbol van. Egészséges és nagyon finom.

Persze ha valaki nem az arab konyha hive, ne ijedjen meg, szàmos màs étel is talàlhato, még a zöldborsos steak is az étlapon van. Az étterem a kiiràs szerint francia-tunéziai specialitàsokat àrul.

Ami a boraikat illeti, a kancsoban hozott rosé boruk kifejezetten finom, és szintén nem dràga. Couscoushoz ez dukàl leginkàbb.

A végén pedig mindenkinek ajànlom, kostolja meg a helyben fôzött mentateàt... elôttünk gôzölik, levegôztetik.

Csak hogy az àrakrol adjak némi tàjékoztatàst: 2 fônek a vacsora 25.70 euroba került, ebben benne volt:

1 csirkés couscous

1 marhahùsos couscous

1/4 liter rosé

1/2 literes Badoit àsvànyviz

2 mentatea

és a végén kaptunk ajàndékba 1-1 pohàr àfonyalikôrt digestive-nek...

Tehàt, ha olcson finomat, meleget és fôleg tartalmasat szeretnétek enni, és mindemellé kedves, elôzékeny kiszolgàlàst, csalàdias hangulatot, akkor a Salambbo étterem a legjobb vàlasztàs...

Ha többször jàrtunk màr Pàrizsban, akkor elôfordul, hogy ùj dolgokat is szeretnénk megnézni, kiprobàlni, olyat, amit eddig még nem, vagy ahol nem (vagy nem annyira) hemzsegnek a turistàk... Nos erre ajànlanék egy napi programot...

A 7-es vagy a 10-es metro Jussieu megallojanal talaljuk a pàrizsi Botanikus kertet (Jardin des Plantes). A màsik bejàrat a Gare d'Austerlitz felôl közelithetô meg.Ez egy hatalmas park, ha valaki szereti a növényeket, annak különösen élvezhetô, de csak ùgy is, ha sétàlgatunk benne. A közepén egy mesterséges domb talàlhato, ahonnan szép kilàtàs nyilik a vàrosra (ha nem is olyan, mint a Tour Montparnasse-rol, vagy az Eiffel toronyrol, de szép idoben innen is el lehet làtni messze...)

Ha meguntuk a sétàlgatàst, érdemes ùtbaejtenünk a hàtso (nem a Szajna felôli) kijàratnàl talàlhato nagy Mecsetet. Ebben ugyanis egy arab éttermet, és egy mor kàvézot alakitottak ki, a kertje pedig az Alhambra mintàjàra készült. Szép idô esetén érdemes kiülni az udvarra, és egy pillanatig ùgy érezzük, mintha egy màsik vilàgba csöppentünk volna. Erdemes megkostolni a mentateàt (2 euro), a bàtrabbak vizipipazhatnak is, akàr oràkig el lehet üldögélni itt... ha pedig kedvünk tàmad enni, kiprobàlhatjuk a különbözô arab sûteményeket...

Ezutàn kétféleképpen folytathatjuk az utunkat. A közelben talàlhato az Arab Vilàg Intézete (Institut du Monde Arabe), ahol idônként igen érdekes kiàllitàsokat, elôadàsokat hallgathatunk. Tovàbbfolyatva utunkat pedig lejutunk a Szajna partjàra, ahol nyàri délutànokon- estéken ingyenes salsa-és egyéb tànctanfolyamokat tartanak. Bàrki beàllhat tàncolni ha van kedve hozzà, és ne lepôdjön meg, ha esetleg felkérik. Mivel a lépéseket tanitjàk, kezdôk is beàllhatnak. Emellett nyàron, illetve amig jo idô van, koncerteket is tartanak itt,  illetve piknikezni is lehet. (egyetlen hàtrànya, hogy a közelben a legközelebbi nyilvànos wc a Gare d'Austerlitz-en talàlhato. A mellette levô Mc Donalds'ban kodos rendszer mûködik, vagyis csak akkor hasznàlhatjuk a mosdot, ha fogyasztunk is. Ekkor a blokkon kapunk egy kodszàmot, amivel az ajto nyithato. Vannak helyek ahol be lehet surranni, de àltalàban ez érvényes, a Quick gyorséttermekre is. Igy tervezzünk...)

Itt a parton talàljuk tovàbbà a Batobus egyik megàllojàt, ez az egyik hajotàrsasàg, amely körbevisz Pàrizson. Ezt a programot mindenképpen tudom ajànlani, 11 euro körül van személyenként az 1 oràs tùra, idegenvezetéssel.Ugyanilyet kinàl még a Bateaux Parisiens (Notre Dame mellôl, illetve az Eiffel toronytol indul) és a Vedettes du Pont Neuf (Pont Neuf alol indul).

Ha pedig a gasztronomiai élvezeteknek hodolnànk inkàbb, vagy csak a pàrizsi bàrok hangulatàra lennénk kivàncsiak, vegyük az irànyt a Place Monge felé. Innen nem messze talàlhato Pàrizs egyik leghangulatosabb kis utcàja, a rue Mouffetard. Bàrok, éttermek, bistrot-k vannak egymàs hegyén-hàtàn, akàr csak egy jo bort innànk meg némi kolbàsszal-sajttal, akàr vacsoràzni szeretnénk, biztos, hogy megtalàljuk a szàmitàsunk... Itt inkàbb a pàrizsiak vannak többségben, nem véletlenül.

Természetesen Pàrizsba érve mindenkinek az elsô ötlete, hogy fel szeretne jutni az Eiffel torony tetejére. Szép a kilàtàs, no meg mégiscsak az Eiffel... Aztàn mikor odaérünk, könnyen lehet, hogy egybôl szivbajt kapunk, meglatva az alatta kigyozo tömeget. Kupaktanàcs összeül, no most mi legyen?

Erre az esetre ajànlanék egy tippet: a Tour Montparnasse-t. Könnyen megtalàlhato fekete toronyhàz (Pàrizs szinte minden pontjàrol làtszik), amelynek a tetején kilàto mûködik. Az Eiffel toronnyal szemben a következô elônyei vannak:

1. Szinte sosincs sor. Ez rendkivül jol tud jönni akkor, ha épp csak pàr napunk van a vàrosnézésre és nem szeretnénk az Eiffel tornyon 3-4 oràt eltölteni. A Montparnasse toronynàl 2 oriaslift van, igen kevés turistàra, mig az Öreg Hölgyre sorba kell àllni a pénztàrnàl, majd a màsodik emeletre menet, utàna a harmadik emeleti lifthez, és visszafelé szintén mindkét lifthez. Fenn pedig akkor sincs maximàlva a tartozkodàsi idô, ha sokan vannak (az Eiffelen ez nagy tömeg esetén elôfordul, arrol nem is beszélve, hogy elég nehéz ùgy fényképezni, hogy elôtted egy ràcs van, körülötted meg millio ember egy nagyon kis helyen aki a könyöködet lökdösi... A Montparnasse tetôteraszàn szétoszlik a nép, nincs ràcs a kezünk elôtt, magassàgra pedig ugyanakkora, mint a màsik torony harmadik emelete. Arrol nem is beszélve, hogy a tornyot is làtni, naplementekor lehet igazàn jo képeket késziteni...

2. Olcsobb. Jo, jo, kb 3 euroval, de több embernél azért ez màr szàmithat. Plusz ide is érvényes a Paris Visite-es kedvezmény...

3. Vihar és rossz idôjàràs esetén sem zàrjàk le a felsô szintet. Maximum nem a tetôteraszon nézelôdik az ember hanem az eggyel alatta levô legfelsô emeleten, ami szintén körpanoràmàs, sôt egy bàr és egy étterem is helyet kapott benne. A bàr nem különösebben dràgàbb mint lenn a többi a vàrosban, egy aperora szerintem nyugodtan beülhetünk, az étterem àra viszont elég borsos, de hiàba, a helyet kell megfizetni... Es végül, de nem utolsosorban, kényelmes fotelekbôl is nézelôdhetünk (ami a fàradt turistànak néha jol jön...)

Amivel az Eiffel torony többet nyùjt, a a kis kiàllitàs a torony történelmérôl a màsodik szinten, illetve a hely szelleme... de ha valaki a kilàtàs miatt menne, és nem szeretne sokat sorbanàllni, annak bàtran ajànlom ezt a lehetôséget. Tipp: naplementekor menjetek fel, és nézzétek végig ahogy kigyùlnak Pàrizs fényei. A hatàs garantàlt...

 www.tourmontparnasse56.com/uk/

Ebben a posztban néhàny ötletet szeretnék adni ahhoz, hogy hogyan és hol lehet viszonylag olcsobban megùszni az étkezést;vagy hol lehet finomat enni, ajànlva pàr jobb helyet a teljesség igénye nélkül. Persze mindenkinek màs az izlése, igy elôfordul hogy ami nekem izlik, az màsnak kevésbé, vagy ahol nekem jo tapasztalataim voltak, ott màsnak nem, de ezért vannak a kommentek: szivesen veszem ha màsok is irnak és megosztjàk velem-velünk a tapasztalataikat...

Természetesen többféle költségvetéssel kell szàmolni. Van, aki inkàbb szendvicsen él és mùzeumra tartogatja a pénzét, mig van aki szeretné végigkostolni a francia konyha remekeit, mig màsok ùgy vannak vele hogy naponta egy meleg ételt enni kell... ilyen, vagy olyan okbol azért elôbb-utobb be-bepillantunk egy-két helyre, hogy mégis mennyiért ehetünk.

Többnyire hüledezünk az àrakon, természetesen a belvàrosban nem szabad àtszàmolni forintra az àrakat, kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Vannak viszont olyan helyek, ahol finomakat ehetünk, meglehetôsen baràti àron.

Kezdeném a legegyszerûbb, és talàn legolcsobb megoldàssal, a szendviccsel; alternativa lehet a McDo vagy a Quick nevû gyorsétterem mellett a pékség (boulangerie-sandwicherie), ahol baguette-alapù szendvicseket (csirkés-salàtàs-majonézes; sonkàs-sajtos; paradicsomos-mozzarellàs, stb.) vehetünk, 2-4 euro közötti àron, sôt gyakran ùgynevezett "formule"-k, menük is vannak (pl. szendvics-ital-desszert 5-6 euroért). Ilyet szinte minden utcasarkon talàlunk, egészségesebb mint a "junkfood", és laktatobb is. Ezekbôl is van persze dràgàbb, a "Brioche Dorée", "Paul" franchise-rendszerben mûködnek, ezek valamivel dràgàbbak, a kis pékségek àltalàban olcsobbak.

Ha mindenàron egészségesebben szeretnénk étkezni, vagy van ilyen a közelünkben, akkor érdemes megnézni a Casino, illetve a Monoprix üzletek készàru pultjait (monop store vagy dailymonop' üzletek), ahol az elöre elkészitett szendvicsek, wrap-ok mellett elôrecsomagolt salàtàkat, gyümölcssalàtàt, tésztaételeket is vàsàrolhatunk, amit helyben meg is melegitenek ha kérjük, és adnak hozzà mûanyag evôeszközt is. Ilyenkor lehetôség van arra, hogy az itt megvàsàrolt étellel kiüljünk egy parkba, és piknik keretében ezeket elfogyasszuk. Egyvalamit nem àrt azonban tudni: bizonyos helyeken (pl. a Mars mezôn) piknik keretében kizàrolag alkoholmentes italokat fogyaszthatunk, kis tàrsasàgunkat majdnem megbüntették fejenként 11 eurora azért, mert volt nàlunk egy üveg bor. Igaz, rendes volt a rendôr, azt mondta, amennyiben eltesszük most azonnal, ô nem làtott semmit, de inkàbb jobb ezt megelôzni.)

Kicsit dràgàbb àrfekvés, de még mindig 5 euro körül mozog a "kebab", azaz nàlunk közismertebb nevén Gyros. Itt ezt pitaszerû szendvicsben adjàk, àltalunk vàlasztott szosszal (ketchup-mustàr-barbecue-szamuràj, ez utobbit csak annak ajànlom aki bevàllalosabb csipôs dolgok terén) és sültkrumplival, a formule-hoz tartozik àltalàban egy dobozos üditô (cannette) is. Egy jo tanàcs, hogy itt mindenképp olyan helyen együnk, ami "halal", vagyis megfelel az arab tisztasàgi elôiràsoknak, és ahol rendszerint sokan vannak, és nem a turistàk. Mivel ezek az üzletek gyakran hagynak tisztasàgi szempontbol kivànnivalot maguk utàn, az emberek tudjàk, hova menjenek, tehàt ahol sok a "helyi erô", ott bàtran beprobàlkozhatunk.

A következô szintet màr a beülôs éttermek képezik, itt is lehet azonban 10 euro közül (alatt) fogyasztani. Amit fontos tudni, hogy Pàrizsban a legtöbb étteremben nincs "service continu", azaz àllando kiszolgàlàs (csak kevés helyen van), azaz ha nem ettünk délutàn kettôig, akkor könnyen elképzelhetô, hogy (hacsak nem kutatunk erôteljesen) hogy legközelebb màr csak este 18.30-19.00-tol lesz erre ismét alkalmunk.

 Ha a 13. kerületben jàrunk (Metro Tolbiac), akkor az Avenue de Choisy-n szembe jön velünk több kinai-vietnami-thai étterem; a thai egy kicsit dràgàbb, a kinai és vietnami olcsobb. Mielôtt bizalmatlankodni kezdenénk, le kell szögezni, hogy itt talàlhato Europa egyik legnagyobb "Chinatown"-ja, és ezekben az éttermekben fôleg a helyiek esznek, ha pedig nekik megfelel... Amit leginkàbb ajànlok ezen a környéken, az a Pho 14 elnevezésû étterem (Avenue de Choisy-rue de Tolbiac sarok). Elsôsorban Pho leveseik vannak, ami nem màs, mint egy nagy adag hùsleves különbözô hùsokkal, tésztàval, zöldségekkel, 6-7 euroért. Embert probàlo adag, felnôtt férfiak is jollaknak vele, és igen finom. Az éttermet pedig felismerhetjük arrol, hogy itt a legnagyobb a sor, hiszen Pàrizs szerte igen nagy a hire; bàr itt van "service continu", azaz folyamatos kiszolgàlàs de a szokàsos vacsoraidôben (18.30-tol) és ebédidôben (12.30-tol) szinte biztos, hogy sorba kell àllnunk, de megéri vàrakozni, tényleg finom. Ajànlom még utàna a 3 szinû desszertet (dessert aux trois couleurs), kokusztejes, tàpiokàs édesség, én személy szerint teljesen ràkattantam...

A Latin negyedbe sokan jàrnak enni, fôleg turistàk, ennek megfelelôen alacsony az ottani éttermek szinvonala: ha az igazi francia konyhàval szeretne valaki megismerkedni, akkor ezt a helyet kerülje el nagy ivben. Amely fôleg kerülendô, az a rue de la Huchette, ami hemzseg a turistàktol, akkor màr sokkal inkàbb a rue de la Harpe, de leginkàbb ezt az éttermet tudom ajànlani- Salambo étterem, tunéziai specialitàsokkal, egy idôsebb ùr viszi egyedül, és igen finom pl. a kuszkusz. 10 euroért komplett kétfogàsos menüt ehetünk. Többször voltam màr, sosem ért csalodàs. Ha pedig a valodi pàrizsiak között vegyülnénk el, akkor egyszerüen menjünk àt a Boulevard St. Michel màsik oldalàra, és induljunk el a Boulevard St. Germain felé. Sokkal jobb kàvézokat, bisztrokat talàlunk mint a màsik oldalon. Ha valaki egy igazi francia specialitàsra, pl. Aligot-ra vàgyik, akkor még egy cimet tudok ajànlani: Maison de la Lozère. Ez a Lozère régio turisztikai irodàja, ahol esténként étterem is müködik, helyi specialitàsokkal, és csütörtökönként a hires-neves aligot-val. (egy kicsit olyan mint a krumplipüré, csak egy speciàlis sajtfélével, nagyon finom, de vigyàzat, üres gyomorral menjünk, mert erôsen laktato is). Erdemes azonban elôre helyet foglalni, a hely ugyanis kicsi, és rendszerint tele van.

Ha egy délutàni "olcso" apéro-ra (koktélra) vàgyunk, érdemes felkeresni a "rue de Lappe"-ot a Bastille-nàl, itt egymàst érik a kisebb bàrok, ahol este 5 és 9 vagy 10 között félàron (Happy Hour) koktélozhatunk, és eszegethetünk. Ilyen hely pl. a "Chantier Interdit" nevû bàr, ahol elsôsorban a Caïpirinha és a Pina Colada a dijnyertes, megspékelve egy kis nacho chipssel és guacamole-val 4 euroért, vagy sajt/felvàgott tàllal és mexikoi/kubai ételspecialitàsokkal ha éhesek vagyunk. De pàr ajtoval arrébb talàljuk az "Indian Connection" nevû helyet, ami kicsit magasabb àrfekvés ugyan, de még mindig korrekt (vegetàrianus thali 16 euro), és nagyon finomak a koktélkülönlegességeik 4.5 euroért este 9 elôtt; Valamint maga az étterem is igencsak hangulatos, ülhetünk pàrnàkon, puffokon, vagy rendes székeken, igazi hamisitatlan indiai hangulatban... A Bastille környékén egyébkent is elég sok bistro-t, éttermet talàlunk, mindenhol van menü 12-16 euro körüli àron.

Ha egy jo palacsintàra vàgynànk, akkor a Montparnasse-ra kell mennünk. A 6-os metro Edgar Quinet megàllojàtol lefelé talàljuk a palacsintàzok utcàjàt, a rue de Montparnasse-t. Ezek közül a leghiresebb, és talàn az egyik legjobb a Crêperie Josselin. Helyfoglalàs nem lehetséges, viszont ha le szeretnénk ülni, érdemes 19 ora elôtt érkezni, ez utàn ugyanis tele van.

Amit mindenképpen tudok ajànlani itt, azok a sos palacsintàk, és desszertnek a soskaramellàs palacsinta (caramel au beurre salé). Ha valaki egyszer megkostolja, függôvé vàlik... Hozzà pedig egy jo üveg cidre dukàl.

A képen a lazacos palacsinta a kancso cidre-el...

Es a roquefort-os-dios salàta...

Az Opéra környékén elsôsorban a japàn konyhàt kedvelôk érezhetik magukat elemükben, itt van ugyanis a japàn negyed, és egymàst érik a japàn éttermek. (màshol is van sok, de itt vannak a legjobbak talàn). Kiemelni most igy hirtelen egyet sem tudok, rossz tapasztalatom még egyikrôl sem volt. Es fôleg, 10-12 euro körül màr itt is talàlunk menüt, aki a nyers hallal nincs jo viszonyban, annak a nyàrsakat tudom ajànlani (fôleg a füstölt sajtos-marhahùsosat, édes szojaszosszal...)

Ha valami hangulatosabbra vàgyunk, ellàtogathatunk a Bercy Village-ba is (Métro Cour St Emilion, a 14-es vonalàn). Itt a régi borospincékbôl alakitottak ki éttermeket, menüket màr 14-16 eurotol kaphatunk. Sajnos a legjobb éttermek (compagnie de Crêpes, ahol nagyon finom volt a "tarte  flambée", vagy màsnéven "flammekueche", ez az alsace-i különlegesség, illetve a Vinea Café, a Saint M és a Nicolas (borbàrok))  a mùlt héten vasàrnap leégtek, de teljes gôzzel folyik a helyreàllitàs. De amennyiben csak egy italt innànk meg délutàn, nagyon helyes kis teraszok talàlhatok ezen a környéken.

Végül néhàny jotanàcs azzal kapcsolatban, hogy hogyan sporoljunk, ha màr egyszer ùgy döntöttünk, hogy beülünk egy étterembe.

Elôször is, délben rendszerint olcsobbak a menük, mint este (sok déli menü nincs hétvégén, ünnepnapokon, illetve este). A la carte mindig dràgàbb enni, mint menüben, ezért keressük az étlapon a keretben feltüntetett ajànlatokat, esetleg az étterem elôtt tàblàra, krétàval kiirt napi ajànlatot.

A màsik, hogy ha inni szeretnénk, akkor ne egyszerûen vizet kérjünk, ugyanis ilyenkor àsvànyvizet hoznak, ami persze pénzbe kerül, hanem "carafe d'eau"-t, azaz kancso csapvizet. Ihato, és fôleg ingyenes, bàrmikor utànatöltenek ha kifogy. Bor helyett, hacsak nem valami Grand Cru-re vàgyunk, kérhetünk "vin en pichet"-t, azaz kancso bort, ami nem tablettàs, hanem igazi termelôi bor, csak éppen nem üvegben hozzàk, hanem kancsoban, àra pedig töredéke az üvegesnek; nem mindig a legfinomabb de àltalàban egész korrekt minôség.

Fizetéskor a borravalot a magyar pincérekkel ellentétben nem vàrjàk el, fillérre pontosan kiszàmoljàk és visszahozzàk a visszajàrot, amelybol aztàn annyit hagyunk az asztalon borravalo gyanànt, amennyit szeretnénk; egy fô esetén àltalàban 1 eurot, több fô esetén 2-3 eurot.

Amennyiben valaki tesztelt valamilyen helyet, ahol nagyon jol érezte magàt, vagy éppen nagyon nem, irja meg nyugodtan a tapasztalatait, hasznos lenne (és megköszönném...)

Mindenekelôtt le kell szögeznem: aki Pàrizsban autoval probàl közlekedni, az bàtor. Nagyon. Persze van, hogy nincs màs vàlasztàs, ilyen vagy olyan okbol azzal utazunk. Ha lehet, ilyenkor mindenképp olyan szàllodàt vàlasszunk, amihez tartozik parkolo, vagy a külvàrosban, de  metro közelében van.

Az elsô, és legnagyobb probléma talàn a parkolàs. Tudni kell, hogy Pàrizson belül alapjàraton NINCS ingyenes parkolohely. A parkolokat oldalt fehér szaggatott vonallal, és "payant" felirattal jelölik. Ahol nincs ilyen vonal felfestve, az nem parkolo, és csùnya büntetés lehet a vége ha oda àllunk, jobbik esetben csak a parkolotàrsasàg szerelmeslevelét talàljuk a szélvédôn (36 eurot követelve rajtunk, ami a màsodik alkalommal màr 75-re ugrik), rosszabb esetben az auto hûlt helyét (ez esetben viszont màr 200 euronàl kezdôdik a "vàltsàgdij"). Ahol pedig sàrga vonal van, esetleg egy "livraison" felirattal megspékelve, oda szintén nem lehet àllni, csak vasàrnap, ugyanis az a szàllitokamionoknak van fenntartva. Rokkanthelyekre szintén ne àlljunk, hacsak nincs kàrtyànk, ez itt, amellett, hogy nagyon nem menô, szintén jo alapot szolgàltat arra, hogy 10 percen belûl elvigyék az autot, ha egy arra jogosult épp nem tud beàllni az adott helyre. Vigyàznunk kell még azokkal a helyekkel, ahol a hét bizonyos napjain piac (marché) van. Ez többnyire a csütörtök és a vasàrnap, de van ahol a szerda és a szombat.

Erre az utca elején egy ilyen tàbla figyelmeztet, hogy az adott helyek a kamionoknak vannak fenntartva, és amennyiben nem figyelünk rà, elviszik az autot egy szo nélkül.

A parkolàs tehàt fizetôs, kivéve a külvàrosban. (Erdemes esetleg a vàroson kivül, valahol a metro közelében lerakni az autot, és onnan metroval tovàbbmenni). Amellett, hogy fizetôs, meglehetôsen dràga is, az àra zonànként vàltozik 1,20 Euro és 3.60 Euro között orànként- részletesebb informàcio a parkolàsrol itt: (augusztusi ingyenes parkolàs) és itt: Emellett limitàlt. Nem pàrizsi lakos az autoval egy helyen maximum 2 oràt tartozkodhat, többet nem enged az automata fizetni. Ennek oka a meglehetôsen kevés parkolohely. Trükközhetunk esetleg azzal, hogy 2 oràra kifizetjük a parkolojegyet, majd 2 ora mùlva vsszatérünk az autohoz, és ùjabb 2 oràra fizetünk. Nem kell viszont apropénzért kutakodnunk a zsebünkben és dobàlni az automatàba, a legegyszerûbb, ha valamelyik trafikban (tabac) vàsàrolunk egy 10 vagy 30 euros parkolokàrtyàt. Ez ùgy mûködik kb. mint a telefonkàrtya, a parkoloorànàl a kék gombbal növeljük 15 percenként az ott tölteni szàndékozott idôt, majd a zöld gombbal érvényesitjük, és màr le is vonta a megfelelô pénzösszeget a kàrtyàrol az automata, és kinyomtatja a jegyünket.

Mindig nézzük meg azonban a parkolooràt, amelyen fel van tüntetve, hogy mikor ingyenes a parkolàs. Este 19 oràtol màsnap reggel 9-ig mindenhol ingyenesen parkolhatunk, mig ha az van az oràn, hogy: "gratuit le samedi, le dimanche et jours fériés", ez annyit tesz, hogy szombat-vasàr-és ünnepnapokon sem kell fizetni. Ahol pedig ezt megtoldjàk egy "mois d'août" felirattal, az azon helyek közé tartozik, ahol augusztusban ingyenes a parkolàs.

Hozzàtartozik az igazsàghoz, hogy az utcàn elég nehéz helyet talàlni. Gyakran oràkig kell körözni, és néha lehetetlenül kis helyekre beàllni; elkerülhetetlen persze az is, hogy az autot itt-ott megnyomjàk, meghùzzàk. Ha valaki félti a kocsijàt, inkàbb ne hozza el Pàrizsba.

A legnehezebb feladat a péntek-szombat este. Ilyenkor a külvàrosokbol is sokan jönnek be autoval, fôleg bulizni. Ha nem idôben érkezünk, bizony nem fogunk helyet kapni. Ezek azok a napok, hogy még a fizetôs mélygaràzsok is tele vannak. Pedig azokkal jo vigyàzni... a Vinci cég mûködtet ilyeneket a vàrosban, egyébkent kivàlo, hiszen szükség esetén az autonk lerakàsa utàn biciklit bérelhetünk, és ha esik, még esernyôt is adnak. Maradhatunk többet is, mint 2 ora, màr ha van rà pénzünk. Egy közel 2 oràs parkolàs ugyanis itt majdnem 10 eurora rùg...

Végül, de nem utolsosorban azért szàmitsunk arra, hogy ha autoval jövünk, a nap jelentôs részét a dugoban àllva fogjuk tölteni (magyaràn mondva: nagyon nem éri meg). A vàrosban szinte àllandoak a dugok, amellett rengeteg az egyirànyù utca, a terelés. Gyorsan pedig szinte sehol nem haladunk: a maximàlis "csorgosebesség" ugyanis 30 km/h körül van. Mindemellett àllandoan trenirozhatjuk a reflexeinket, a különbözô irànybol elénkvàgo motorosok és az utcàn halàlmegvetô nyugalommal àtsétàlgato gyalogosok (àààà, nem a zebràn, nem nem, dehogy...) folyamatos készenlétet és figyelmet kivànnak. Igaz, hogy itt a gyalogosok ahhoz szoktak, hogy hacsak megàllnak az ùt szélén, és felmerül a leghalvànyabb szàndék benne hogy àtkel az ùttesten, le sem kell lépnie a legtöbb esetben, az autos megàll a zebra elott és àtengedi (ez itt teljesen természetes). Zebràn sosem szàguldanak àt. Viszont az autosok amennyire betartjàk a piros làmpa szabàlyait, a gyalogosok épp annyira tojnak rà nagy ivben. Mindenesetre balesetet eddig (még) nem làttam..

Konklùzioként csak egy "jotanàccsal" szolgàlhatok: ha nem feltétlenül szükséges, NE autoval gyere Pàrizsba. Ha viszont azzal jönnél, akkor kitartàs!

Ahogy a koràbbi posztban màr emlitettem, Pàrizsnak nagyon jo a tömegközlekedési hàlozata. A 14 metrovonal önmagàért beszél, de metrozàs közben sok érdekes dologrol maradunk le. Példaul nem latjuk az utcàkat. Sem. Ezért sokszor, bar idôigényesebb, érdemes màs, alternativ megoldast vàlasztani.

Az elsô ilyen lehetoség a busz. Rengeteg buszùtvonal van (a màr emlitett "plan de poche" ezt a hàlozatot is tartalmazza), a vàroson belül gyakran jàrnak, és mivel szinte mindenhol van buszsàv, ezert nem kell harom napi hideg élelem ahhoz hogy eljussunk egyik pontbol a masikba. A buszmegàllokat konnyû felismerni, és ami igen elônyös, az az, hogy a buszok teljes ùtvonala fel van tüntetve a közlekedési zonàkkal együtt (igy elkerülhetjük az esetleges zonaàtlépésbôl eredô kellemetlen meglepetéseket), valamint egy informàcios tàblàn azt, hogy épp melyik busz jön és hàny percen belül. A buszra érkezéskor az elsö ajton kell felszallni, a többin pedig leszàllni; ha nincs jegyünk, a sofôrnél is vehetünk, majd ezt az elsô ajto melletti jegykezelôben kezeljük.

Egyre viszont vigyàzzunk, NEM ERI MEG BLICCELNI! Gyakorlott BKV-n utazoknak ajànlom, hogy ne probàljàk meg,itt nem mûködik a "majd jol nem veszek jegyet és leugrom az elsô megàllonàl ha jôn a kaller"... no nem. En megprobàltam. Kezdjük azzal, hogy jol felismerhetô egyenruhàban jàrnak, tehàt elvileg észrevehetôek, de "falként" szàllnak fel a jàrmûre, esély sincs a menekülésre. Viszont rendkivül udvariasak, tàvolrol sem "trollok", és -minô figyelmesség- bankkàrtyàs fizetést is elfogadnak :) Igaz, hogy nem mindenütt vannak ellenôrök, és jo esélyeink vannak hogy megùsszuk (pl. ha megkérünk egy helyes, bérlettel rendelkezô fiatalembert, hogy a metrokapun engedjen àt bennünket szorosan a hàtàra tapadva... ha fiatal lànyok vagyunk, nem fog ellenkezni. Pasiknak ugyanez nem ajànlott... :)) ) de ha egyszer elkapnak akkor fizetünk, mint a katonatiszt.

A màsik lehetôség, a remek talàlmàny, a Vélib',  ("vélo en libre service", azaz vàrosi kerékpàr.) Magyar vonatkozàsa is van: Magyarorszàgon szerelik össze ôket. Ez a szürke bringa Pàrizs (és idén jùnius ota az összes közeli külvàros) legkülönbözôbb pontjain megtalàlhato, kibérelhetô - szerintem nagyszerû lehetöség arra, hogy felfedezzük a vàrost... (bôvebb info itt: www.velib.fr).

Hogyan hasznàljuk? Uton-ùtfélen làthatjuk a "bringaparkolokat" (sorban àllnak egymàs mellett, kis szürke "félkörives oszlopokhoz" rögzitve). Szürke, massziv gépek, de van rajtuk minden ami kell, 3 sebességesek, az elejükön kis kosàrral, ahovà a tàskàt és egyéb cuccainkat beletehetjük.

A bérléshez szükségünk lesz egy bankkàrtyàra, amin van 150 euronyi engedélyezett terhelési limit; ezt nem veszik le, csak abban az esetben ha nem adjuk vissza  a bringàt a jegyünk lejàrtakor, de a cég engedélyezteti a bankkal a terhelést, "au cas où" ahogy a francia mondja...

Vélib'jegyet a parkolo közepén talàlhato "borne" -oknàl (informàcios oszlop) vehetünk, angol és német nyelvû program is van rajta, tehàt nem kell megijedni, tudunk majd az oszloppal kommunikàlni (màr ha ezen nyelvek valamelyikét beszéljük, persze...) Az àra baràti, 1 napra 1 euro, 7 napra 5 euro, 1 évre 29 euro a bérlés alapdija. Ezen felül félorànként vesznek le a szàmlànkrol 1 eurot, ez ellen ùgy védekezhetünk, hogy -mivel az elsô fél ora ingyenes- a felvétel utàn 20-25 perccel lerakjuk a bringàt valamelyik àllomàson, vàrunk egy-két percet és ùjra felvesszük, majd tovàbbmegyünk. (Ha nem enged rögtön ùj biciklit kivenni, miutàn visszatettûk a màsikat, vàrjunk egy kicsit és probàlkozzunk tovàbb, néha el kell telnie pàr percnek mig az automata regisztràlja a visszatett jàrgànyt.)

Mielôtt kivàlasztjuk a kerékpàrunkat, nem àrt elore kinézni azt, és megjegyezni az oszlop szàmàt. Altalàban gyorsan cserélik a hibàsakat, mégis elôfordul hogy erre még nem volt idô, igy azokat mindenképp hagyjuk ki a szoràsbol, amelyiknek az ülése visszafelé van forditva (és, udvariassàgbol tegyük mi is ezt, ha valami gond van a miénkkel), de arrol sem àrt meggyôzôdni, hogy a helyén van-e a kosàr, a làncvédô; a kormàny gumiburkolata, stb.

Ha valaki az autok közötti biciklizéstôl fél: nos azt meg szeretném nyugtatni, hogy vannak bicikliutak (mindenütt a buszsàvon, illetve elkeritett részen a jàrdàn), emellett elég jol ki vannak tàblàzva a nevezetességek is, hogy merre érhetôk el (fehér alapon zöld feliratù kis tàblàk mellette biciklis piktogrammal). A szabàlyokat viszont itt is be kell tartani: igy a jàrdàn valamint egyirànyù utcàban tilos tekerni, pirosnàl meg kell àllni, és még sorolhatnàm, ha szabàlytalankodunk, a rendôr ugyanùgy megàllithat és megbüntethet minket mint autoval.

Ha az utolso buszt, metrot màr lekéstük, tekerni nem akarunk, akkor két lehetôség van: az éjszakai busz, illetve a taxi.

Az éjszakai buszok a vàroson belül és a külvàrosban is jàrnak, hol gyakrabban, hol ritkàbban. A nevük Noctilien (vagy Noctambus). A hàlozatukrol térképet bàrmelyik  RATP informàcios pultnàl kaphatunk, de a menetrenddel együtt fenn van az RATP honlapjàn is (www.ratp.fr). Ha viszont külvàrosban, vagy rosszabb hirû kerületben szàlltunk meg, és messzebb rak le minket a busz, akkor inkàbb taxizzunk, de ne vàlasszuk ezt a megoldàst. Maga a busz biztonsàgos, be van kameràzva, de leszàllàs utàn bizony magunkra vagyunk hagyatva.

A taxi, a budapesti àrakhoz mérten nem dràga, vagy nem sokkal dràgàbb, 14-16 euro körüli összegért màr szinte bàrhova elvisz vàroson belül.  Nyugodtan leinthetünk taxidroszton vàrakozo (bàr itt inkàbb nekünk kell sorbanàllni) vagy utcàn közlekedö taxit, nem lesz dràgàbb, sôt... ha telefonon hivjuk akkor viszont gyakran kiszàmlàzza az utat odàig is, amig értünk jött. Csomagért van olyan, hogy felszàmolnak 1 eurot /csomag, de ez sem mindig àltalànos (taxisa vàlogatja).

Fontos viszont tudnunk, hogy a taxiba kizàrolag hàtra ülhetünk, a sofôr mellé nem, és ha beültünk, akkor a hàtulso biztonsàgi övek hasznàlata kötelezô (ez utobbi akkor is, ha a sajàt autonkkal közlekedünk, vàroson belül is). A taxisnak szinte mindig van GPS-e, de elôfordul, hogy (akàr udvariassàgbol) megkérdezi az utast, merre szeretne menni.

Repülôtérrôl viszont NE jöjjünk taxival; ez esetben akàr 100 eurora is rùghat a szàmla (vagy többre...)

Azok, akik hosszabb idôre jönnek, biztosan talàlkoztak màr a fenti problémàval. Ha még nem, elôbb-utobb eljön ez az idô is...

Elsô lépésként nyilvàn mindenki felàllitja az "igénylistàt". Albérletet szeretnék. Olcsot (aztàn ez a kritérium persze az elsôk között fog àtértékelödni). Jo környéken. Normàlis méretût (ami itt normàlis méretû, az otthon gyakran egy kutyaolnak sem felel meg). Ja, és most. (na persze...)

Aztàn nézelôdünk, gyakran hetekig-honapokig, de ne veszitsük el a türelmünket, elôbb vagy utobb sikerülni fog, persze gyakran fel kell készülni kompromisszumokra.

Elsô és legfontosabb, hogy legyünk tisztàban kicsit az àrakkal. Mint azt az elôzô posztban is leirtam, Pàrizs dràga vàros, és az albérletàrakkal sincs ez màsként. Természetesen itt is vannak nagy különbségek. Elég példàul csak kerületet vàltani, vagy akàr csak kimenni Pàrizson kivülre valamely elôvàrosba, hogy több szàz euroval olcsobban kapjunk meg egy ugyanakkora, ugyanolyan felszereltségû lakàst, mint "intra muros". Studiot (14-20 nm-eset) a vàroson belül 650-700 eurotol lehet havonta bérelni (plusz rezsi), kiljebb haladva akàr màr 450ért is. Tudni kell azt is, hogy Pàrizsban lakàshiàny van, minél közelebb jövünk a vàroshoz, annàl mélyebben kell a pénztàrcànkba nyùlni. Igy vannak, akik naponta 70-80 km-t, sôt ennél tôbbet is ingàznak. Elméletileg (és ebben lehet valami igazsàg) a havi fizetésünk 1/3-àt kell kikalkulàlni a lakbérre, különben àllandoan negativban leszünk (ha egyàltalàn odaadjàk a lakàst). A legdràgàbb kerületek az 1-8 és a 16., közepes àrù a 12-13-14-15, a 8., 9. es a 17. egyes részei, valamivel olcsobb a 11 és a 20 egyes részei, a legolcsobbak pedig a 10-18-19. kerületek, de ezt nem annyira ajànlom, estefelé ugyanis nem tùl biztonsàgosak.

Ha tanulni jövünk és szerencsénk van, talàn megcsiphetünk egy helyet a "Cité Universitaire" épületegyüttesében. Elônye, hogy közlekedés szempontjàbol jo helyen van, szemben a Parc Montsouris-val, és mivel rengeteg diàk él itt, a programok mindig biztositva vannak. Hàtrànya, hogy az épûletek àllapota (föleg a "Dutch House") hagy némi kivànnivalot maga utàn. Viszont legalàbb olcso, és nem kell mindenféle kezeseket keresnünk ahhoz, hogy tetô legyen a fejünk felett.

Ha ez nem jön össze, akkor elkezdünk lakàst nézni. Feliratkozunk a különbözô hirlevelekre (www.seloger.com; www.pap.fr), itt beàllithatés aprohirdetéseket böngészünk. (www.kijiji.fr; www.pap.fr) Ügynökségekkel vesszük fel a kapcsolatot; és itt ér bennünket az elsö meglepetés. Azt hisszük, naivan,hogy az ingatlanügynökök értünk vannak. Hàt, nem. Egy àllàsinterjù sem olyan stresszes, mint amikor be kell adni a papirokat, és vàrni a döntésre ("Köszönjük, majd értesitjük").

Lakàst bérelhetünk magànembertöl, ök àltalàban a PAP (de particulier à particulier) cimû ùjsàgban, illetve ennek honlapjàn hirdetnek. Jotanàcs, hogy reggel kilenckor frissitik az oldalt, ekkor érdemes azonnal felmenni, és a legjobbaknak tûnô cimeket kiirni, és azonnal felhivni a tulajdonost. A legjobb lakàsok ugyanis perceken belül elkelnek. Igy az is mérvado lehet, ha egy adott lakàst régota làtunk az oldalon, ott egészen biztosan valami bibi van... A magànembertôl valo bérlés elônye, hogy nincs ügynökségi dij (elég borsos), viszont ennek megfelelôen a bérleti dijak magasabbak valamivel.

Erdemes esetleg egy franciàt megkérni, hogy hivja fel a tulajdonost. Velem pl. megtörtént, hogy amint meghallottàk, hogy akcentusom van, közölték, hogy ki van adva a lakàs; érdekes modon mihelyt a francia kollegam vagy ismerôsöm telefonàlt, mindjàrt kaptam idôpontot. Sajnos, valamilyen szempontbol érthetô a bizalmatlansàguk, sok esetben a lakàsok kiadoinak ez az egyetlen bevételi forràsa, és elég sokszor fordul elô, hogy a bérlô nem fizet, sajnos elég sokszor a nagy szàmok törvényei szerint ezek a bevàndorlok közül kerülnek ki. Olyan is elöfordult, hogy nagy nehezen, több éves hercehurca utàn tudtak kitenni egy csalàdot a lakàsbol, mire a csalàdfô nemes egyszerûséggel felgyùjtotta a lakàst...  

Ha sikerült a lakàs megtekintésére idôpontot kapnunk, akkor legkésôbb ott helyben mindenképpen tisztàzzuk le, hogy:

-mennyi a bérleti dij;

-kötünk-e szerzödést (ez utobbi azért is fontos, mert ha esetleg CAF-ot, azaz lakhatàsi tàmogatàst szeretnénk kapni, de akàr csak papirokat csinàltatni vagy bankszàmlàt nyitni, ehhez mindenképpen kell egy "attestation de domicile", azaz lakcimigazolàs. Valamint ez véd minket attol, hogy a tulajdonos gondoljon egyet és az utcàra tegyen azzal a felkiàltàssal, hogy neki kell a lakàs.)

-kér-e a tulajdonos kauciot (fontos, hogy bùtorozatlan lakàsért maximum 1, bùtorozottért 2 honap kaucio kérhetô);

-kér-e készfizetô kezest (ügynôkség mindig kér, és sajnos tôlem példàul azt, hogy Franciaorszàgban élô csalàdtagom legyen a kezes. Mikor mondtam, hogy ilyenem nincsen, közölték, hogy akkor itt ne is probàlkozzak...)

-milyen jàrulékos rezsiköltséget kell fizetni, illetve mivel megy a fûtés (villany, gàz?). Nézzük meg jol, milyen ablakok vannak (nem àltalànos a "double vitrage", azaz a dupla ablak sajnos), inkàbb olyan lakàst vegyünk ki, ahol a nyilàszàrok jo àllapotban vannak, egyrészt a zaj, màsrészt a hideg miatt. Pàrizsban rendszerint nagy a szél, ha nincs jo szigetelés, a gatyànkat kifizethetjûk a fûtésszàmlàra.

Ne lepôdjünk meg, ha a lakàs megtekintési idöpontjàban nem mi vagyunk az egyetlenek - àltalàban mire odaérünk, màr kigyozik a sor, ezért érdemes joval elôre odamenni, gyakran oràkkal elôtte, minden papirral, ugyanis van, hogy a tulaj helyben hatàroz, aki elôször ott van és megfelel neki a lakàs, illetve ô is a tulajnak, az költözhet. Mindig legyen nàlunk:

-személyi vagy ùtlevél;

-fizetési papirunk (fiche de paie);

-ha van kezesünk (garant) akkor az ö bankszàmlaszàma (RIB), fizetési papirjànak, lakcimigazolàsànak és a lakbére kifizetésérôl szolo igazolàsnak (quittance de loyer), személyi igazolvànyànak, EDF (àramszolgàltato) szàmlàjànak, elôzô évi adoigazolàsànak a màsolata;

-munkaszerzôdésünk vagy a munkahelyünktôl/egyetemtôl egy igazolàs, hogy ott dolgozunk/tanulunk

-motivàcios levél

-illetve ha egyebet, pl. bankszàmlakivonatot kér a bérbeado (kérhet).

Legjobb ezekbôl a papirokbol több dossziét összeàllitani, és ha sürgösen kell beadni, akkor rögtön ott van kéznél.

Amennyiben ùgy hatàrozunk, hogy ügynôkségtôl bérlünk, készûljûnk fel arra, hogy joval több papirra lesz szükségünk. Itt mindenképpen kérnek kezest, gyakran kettöt is, kivàltképpen, ha hatàrozott idejû munkaszerzôdésünk (CDD) van vagy diàkok vagyunk. Emellett az elsô honapi lakbér mellett ki kell fizetnünk egy honapi kauciot, és az ügynökség dijàt, ami egy honapi lakbér àrànak felel meg kb. Tehàt mindenképpen 3 honapi lakbér kifizetésével szàmoljunk a költözéskor. Viszont elöny, hogy mindenképpen kötnek velünk szerzödést, és ennél fogva lakcimigazolàst is kapunk, tehàt az utcàra nem kerülünk egyik naprol a màsikra. Hàtràny, hogy vàrni kell a döntésre -mig a magànbérbeado gyakran azon nyomban hatàroz, addig az ügynökség gyakran 3-4 hétig is vizsgàlgatja a dossziékat, és pontozgat. Be kell tehàt bizonyitani, hogy mi vagyunk a legjobbak, legszebbek, legokosabbak, legaranyosabbak, és biztos, hogy (bàrmi àron) fizetni fogunk... Igy aztàn megvàltàs az, amikor egyszer csak csörög a telefon, és felhivnak, hogy mi vagyunk a szerencsés nyertesek...

Ha viszont megvan a lakàsunk, akkor tulajdonképpen a legnehezebb szakaszon tùljutottunk. A többi màr gyerekjàték lesz... :)

Elöször is, bocsànatot kérek a mai poszt helyesiràsi hibàiért, de olyan gépröl irok, ahol nincs magyar billentyûzet...

Igen, a szàllàs. Talàn az egyik legbonyolultabb pontja az utazàsnak, vagy az itt tartozkodàsnak. Valamint ez az a pont, ahol minden àllhat, vagy bukhat...

Mindenekelôtt az igenyeinkkel kell tiszàban lenni, azaz hogy mit szeretnénk... a hatàr a csillagos ég. Egyvalamit le kell szögezni : szàllàs szempontjàbol Pàrizs dràga. Nagyon. A belvàrosban 100-120 Eurot kell minumum egy hotelszobàra szàmolni, és ez még messze van a luxustol; àltalàban egy 8-9 négyzetméteres szoba, szerencsésebb esetben fürdöszobàval, kevésbé szerencsés esetben a folyoso végén közös fürdöszobàval/wc-vel. mindenképpen olyan hotelbe menjünk, amiröl jokat hallottunk, sajnos elég sok lepukkant szàlloda van ahol elöfordulhat hogy "làtogatokkal" (gy.k. csotàny, bogarak) kell megosztanunk az àgyunkat. Mielött foglalnànk, menjünk fel a www.tripadvisor.com oldalra és keressünk rà a szàllodàra. Persze, szelektàlni mindig kell, nyilvàn egy amerikai turista màshoz van szokva mint egy magyar, de hasznos informàciokat mindig talàlhatunk az adott hotelröl. 

Vegük sorba tehàt a lehetöségeket...

A legolcsobb lehetöség, hogy helyi magyaroktol probàlunk szobàt/lakàst bérelni. 20-30 Euro körüli àron màr talàlunk szàllàst személyenként. Ennek elönye, hogy megùszhatjuk a kommunikàcios problémàkat, és többnyire konyhahasznàlat is benne foglaltatik az àrban. Ezzel elég sokat lehet sporolni, hiszen nem vagyunk kénytelenek minden esetben étterembe menni ha meleg ételre vàgyunk, hanem csak egyszerûen összedobunk egy tésztàt, vagy valami egyebet, fejenként legalàbb 10 eurot (egy mùzeumi belépôjegy àra) megtakaritva ezzel. A hàtrànya, hogy többnyire a külvàrosban vannak ezek a szàllàsok, bàr mivel a közlekedési hàlozat meglehetösen jol kiépitett, ez annyira nem tünik fel.

Hostelek: ez eléggé zsàkbamacska, foglalàs elött mindenképpen nézzünk utàna. Arban kicsit dràgàbbak mint a magànszàllàsok, sajnos kényelmi szempontbol viszont nem érik el azok szinvonalàt-gyakran egész kicsi szobàk vannak, esetleg olyan hàzakban ahol nincs lift igy több emeletet màszni kell felfelé. Szegényebb kerületekben szàmolni kell azzal is, hogy, akàrcsak errefelé az olcsobb hotelekben, gyakran bevàndorlok laknak bennük hosszabb ideig, amig a papirjaikra, vagy kibérlendö lakàsra vàrnak... sokszor a szinvonal is ennek megfelelö.

Ha mindenképpen hotelbe szeretnénk menni, akkor kicsit többet kell ràszànnunk. Igaz, 50 Euro körül màr talàlunk Formule 1 hoteleket, de ezek a körgyürü (Boulevard Périphérique) mentén helyezkednek el, ennél fogva eléggé zajosak. Kis szobàk vannak, a fürdöszoba a folyoso végén. Ha valaki ezt vàlasztja, annak mindenképpen azt ajànlom, hogy inkàbb a déli részre jöjjön, az északi (St Ouen és környéke) nem tartozik éppen a biztonsàgos környékek közé- messze van a metrotol és bevàndorlonegyedeken kell àtvàgni. Ugy àltalàban ez a szabàly érvényes a Pàrizs környéki hotelekre, ha az irànyitoszàm 93-assal kezdödik, inkàbb kerüljük el a környéket. Pàrizson belul pedig, ha tehetjük, hagyjuk ki a 18-19-20. kerületeket. Itt àltalàban reggeli nincs az àrban, és ha enni szeretnénk, azt a vàrosban vagyunk kénytelenek megtenni.

Ha viszonylag elérhetö àron szeretnénk korrekt minöséget, akkor az Ibis, Etap, Kyriad hotellàncokat, esetleg az All Seasons hoteleket tudom ajànlani. Egyszerü berendezésüek a szobàk, de kényelmesek, interneten lehet nàluk foglalni, Kyriad és Ibis a vàroson belül is van (pl. a 12-13. kerületben, ami elég jo környéknek szàmit). Reggeli többnyire itt sincs az àrban, a szobàk àra pedig (elhelyezkedéstöl függöen) 80-90 eurotol kezdödik.

Ha egy kicsit több pénzünk van, akkor appart hoteleket is vàlaszthatunk (Pierre & Vacances, MySuite Appart Hotel, Citadines), ezek àra azonban igen borsos, viszont sokat sporolhatunk ismét azon, hogy konyha is van az appartmanban.

Egy jo tanàcs: ha a hotelszoba nem eleve reggelivel van, hanem ajànljàk a reggelit, akkor a következökre nem àrt odafigyelni:

Gyakran a reggeli àra igen dràga ahhoz képest, hogy mit adnak. A franciàk föleg édeset esznek reggel (kis croissant, esetleg vajas-lekvàros baguette, kàvé). Hacsak nem büféreggelit ad a szàlloda, akkor jo eséllyel szàmithatunk arra, hogy naponta 7-8 euroert a fent emlitetteket kapjuk, mig ugyanazt a sarki péknél joval frissebben 1-2 euroert megvehetjük, kàvézokban pedig màr 2 eurotol van "formule petit-déjeuner" azaz reggeli menü (kàvé+croissant). A büféreggeli àra a legtöbb helyen 13 euro körül van, de ennyiért komplett ebédet kapunk màshol, ha a pékségben veszünk egy szendvicset reggelire egy üditövel (igen böséges), akkor 3-4 eurobol meguszhatjuk ezt is. Boltban vàsàrlàs esetén (ha van egy kis konyha ahol el tudjuk késziteni a reggeli szendvicset) pedig még kevesebböl. A baguette 0.80 euroba, vaj kb 0.50 euroba (250 g), sonka 1-2 euroba (4 szelet) kerül...

Erdemes tehàt ràkérdezni a recepcion, hogy mennyi a szoba, ha nem kérünk reggelit. Es ha ùgy döntöttünk, hogy nem kérünk, akkor ezt az elején, és fizetéskor is jelezzük, nehogy meglepetés érjen a szàmlàzàskor.

Ha hosszabb idore jövünk, akkor bizony meg kell küzdeni a lakàskereséssel, ami felér egy pàr àllàsinterjùval, no de erröl majd a következö posztban...

Megérkeztünk. Tudjuk (legalábbis reméljük, hogy tudjuk) merre van a hotelünk. Most már csak el kell jutni oda. Ha előrelátóak vagyunk, odahaza megnézhetjük a párizsi békávé honlapját  ahol az útvonaltervező segítségével kikereshtjük a legrövidebb/leggyorsabb/legegyszerűbb utat. A közlekedési hálózat nagysága okozta kisebbfajta sokkot kiheverve megpróbáljuk kitalálni, jegyet vagy bérletet vegyünk-e.

Tudni kell, hogy Párizs 6 db tömegközlekedési zónából áll, ahol 14 metrovonal, 5 RER (HÉV), 3 villamos és rengeteg busz közlekedik.  Ebből a metro mindenképpen alapzónának számít, még akkor is, ha kimegy a külvárosba, de vigyázat- az RER, még ha mellette halad is, Párizs közigazgatási határát átlépve már más díjszabás (részletes informàciok az àrakrol itt). Mivel itt kifelé is be kell dugni a jegyet az automatába, ha nem jó a jegy, nem enged ki. Ekkor vagy a helyiek példáját követve magasugrógyakorlatokat végezve megpróbálunk átugrani a korláton, vagy pironkodva felvállaljuk a hibánkat és fizetünk szépen 25 eurot a hátunk mögött feltűnő ellenőrnek. (Ez utóbbit persze akkor is, ha éppen nem ugrottunk/másztunk elég gyorsan)

Az első lehetőség ha csak pár napra jöttünk, hogy egy 10 db-os gyűjtőjegyet, carnet-t veszünk. (jelenleg 11,60 az ára) Ennek előnye, hogy többen is felhasználhatjuk, és amennyiben csak metrot váltunk, nem kell új jegyet lyukasztani. (csak ha kijövünk a föld alól, és buszra/villamosra szállunk).

Ha hétfőtől vasárnapig vagyunk, vagy ezen napok többségét itt töltjük, akkor lehet hetijegyet is venni. A népszerű Carte Orange megszűnt, helyette a Pass Navigo van. Ez egy mágneskártya, ami fényképpel működik (ezt hozni kell, vagy helyben csináltatni) és 10 évig érvényes, csak fel kell tölteni újra. Ha 2 zónásat veszünk, ami teljesen elegendő, ha Párizsban van a szállásunk,(Versailles-ba és Eurodisney-be külön is lehet jegyet venni, csak ezert nem éri meg több zónásat kifizetni), ez kb 17 euroba kerül, plusz a fénykép (ezt vihetünk is) és az 5  euro kártyadíj.

Végül lehetőségünk van Paris Visite kártyát is venni, ami drágább, (az alapjegy 23 euro körül van) szintén zónás, 3 illetve 5 napra kapható, és a múzeumok egy részébe kedvezmény is jár a felmutatásával.

26 éves kor alatt pedig rendszerint kedvezmény jàr a carnet, a napijegy, valamint a heti és havibérlet àràbol.

A metrohálózat igen jól kiépített, gyors, szinte mindenhová eljuthatunk vele, az egyetlen hátránya, hogy keveset látunk a városból. Az alagutakban "metrozenészeket" láthatunk, tudni kell, hogy ahhoz, hogy valaki a metróban játszhasson, először egy meghallgatáson kell részt vennie. Ha itt kiválasztják (hisz mégiscsak a városkép része, vagy mifene) akkor kap egy kis jelvényt, és kijelölik a helyét ahol felléphet. Versenyeket szerveznek nekik, sőt némelyikük lemezt is ad ki "Metro klasszikusok" címmel. Viszont. ők kizárólag az állomáson zenélhetnek. Máshol (elvileg) tilos... Viszont néhány honfitársunk, illetve román társaik a metrokocsikba felszállva többé-kevésbé igényes (inkább kevésbé, tisztelet a kivételnek)  zenével szórakoztatják az utazóközönséget. Ezért ne lepődjünk meg, ha esetleg Szécsi Pál slágereket vagy lakodalmas zenét hallunk valamelyik metrokocsiban...

Mindemellett gyalog és busszal is könnyen bejárható a város, vagy, ha nagyon sportosnak érezzük magunkat, akkor akár kipróbálhatjuk a Velib'-et (városi bicikli) is...

No igen az utazás első pillanata... leszáll a gép, vagy éppen beér a busz, esetleg kavargunk a Boulevard Périphérique-en autóval? Térkép elő, most hogyan hova tovább? Szerencsésebb esetben jól felkészültünk, vagy éppen van velünk egy idegenvezető, aki kezébe veszi a dolgokat és ontja magából az információkat. Kevésbé szerencsés esetben  egyedül vagyunk, az útikönyvet valahová elsüllyesztettük, körülöttünk mindenki franciául beszél, vagy ha éppen angolul, abban sincs mindig túl nagy köszönet... 

Ha a Wizz Air járatával érkezünk, készüljünk fel, hogy leszálláskor nem látjuk az Eiffel- tornyot. Ugyanis nem is Ile de France régióba érkezünk, hanem Picardie-ba (Beauvais), mintegy 85 km-re Párizstól. Ezt bele kell kalkulálni a jegyárba. Mármint a másfél órás buszutat (ha nincs dugó) és az oda-vissza 26 euros jegyárat. És azt is, hogy az első, valamint az utolsó napra ne tervezzünk programot, a járat ugyanis a nap közepén jön-megy, tehát ha nincs is késés, az első nap nem vagyunk a szálláson este 6 előtt, az utazás napján pedig dél körül már buszra kell szállnunk. Maga a Beauvais-i reptér egy kis, katonai hangárból kialakított helyiség, egy büfével és egy kis duty free shoppal, a "puszta" közepén.  A busz maga a Porte Maillot megállóhoz hoz be, onnan az 1es metróval vagy az RER C-vel folytathatjuk utunkat  a szállás felé.

Ha a Malévet, Air France-ot illetve a FlyNiki-t (Bécsből jön naponta kétszer) választjuk, ez esetben Roissy Charles de Gaulle repterén lépünk először francia földre. A Malév/AF a 2D terminálra, míg a Niki a 3. terminálra érkezik. Innen a legegyszerűbben az RER B-vel juthatunk be Párizsba, ez 8 euro 40 centbe kerül, végig kell követni a "Paris by train" feliratot, és az automatából vásárolhatunk jegyet (aprópénz legyen nálunk). Egy jó tanács: érdemes olyan vonatot választani, ami kevesebb helyen áll meg (lehetőleg közvetlen a Gare du Nord állomásig), ezzel nemcsak időt spórolunk, hanem azt is elkerülhetjük, hogy az úton található, nem túl jó hírű külvárosok szintén nem túl jó hírű lakói felugraljanak a vonatra és lekapják a táskánkat... A másik lehetőség, hogy a Car Air France-t választjuk, ami közvetlenül Párizs központi részére visz be bennünket (Gare de Lyon, Montparnasse, Opéra, Etoile), igaz, duplaannyiért, mint az RER. (16 euro 50 cent a menetjegy). Ha Disneylandbe szeretnénk menni, akkor ingyenes busszal mehetünk a repülőtérről.

Végül a harmadik lehetőség, hogy Easyjettel vagy Sky Europe-al érkezünk, Orly repülőterére.  Ez Párizs első reptere volt, ennek köszönhetően innen többféle tömegközlekedési eszközzel is bejuthatunk. Amit talán kevésbé ajánlok, az az Orlyval (RER), ez elég drága, és külön díjszabással működik, tehát külön kell jegyet venni az RER-re emellett. Innen is van Car Air France, vagy Orlybus (Denfert -Rochereau állomásról), illetve Jetbus Villejuif Louis Aragon állomásról, de egy normál jegy áráért is beutazhatunk a 285-ös busszal Villejuif- ig (7es metro végállomása) vagy a 183-as járattal Porte de Choisy-ig (3-as villamos). A buszállomást kis táblák jelzik végig a repülőtéren, a 2856ösé nem túl bíztató, hiszen az aluljáróban van, de könnyű megtalálni. Jegyet a buszon lehet venni, a sofőrnél.

Ha valaki olyan bátor, hogy autóval vág neki, annak amellett, hogy kalapot emelek, azt tanácsolom, hogy mindenképp olyan szállást keressen, ahol van parkoló, tegye le az autót és csak hazamenetelkor vegye elő megint. Amit ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudni, hogy:

A boulevard périphérique-en annak van elsőbbsége, aki oldalról becsatlakozik az útra, nem annak, aki az autópályán halad. Ez nem egyértelmű, de kellemetlen meglepetések érhetik az embert, mint azt a német turistát, aki a múltkor a teljes forgalmat megbénította, mert nem mert felhajtani a körgyűrűre. Gondolom az édesanyját heves csuklásroham gyötörte otthon…

1.      Parkolás: Párizsban aranyat ér, és bonyolult is a rendszer. Drága, limitált, és elég egyszer rossz helyen állni, már el is vitték az autót ha éppen M. Dupont nem tudja kirakodni miatta a piac idején a furgonját…

2.      A cikázó motorosok, gyalogosok, dugók miatt a városban a legtöbb, amivel haladni lehet, az kb. 30 km/h… ha egyáltalán… viszont lassan járj, tovább érsz, elég kevés a baleset. (Ja, hogy minden autó meg van törve egy kicsit? Ez itt nem számít balesetnek)

Ha ezen sikeresen átverekedtük magunkat, akkor irány az első metroállomás, ahol kérjünk nyomban egy „plan de poche”-ot (ejtsd. plan dö pos, zsebtérkép, ingyenes, elfér a zsebünkben és minden metrovonal, RER, busz és villamos rajta van), keressük meg a szállást, és próbáljunk meg jegyet venni…