Mivel az index Pàrizs forumàn felmerült ez a kérdés, és kaptam is néhànyat irànymutatonak, igy ùgy döntöttem, irok egy postot errôl is, hàtha hasznos lehet...

Ha Pàrizsba érünk, amit szerintem mindenki észrevesz, hogy van abban valami, hogy a franciàk "tudnak élni". Ezt màr elsô làtàsra tapasztaljuk, ha pedig közöttük élünk, akkor méginkàbb. A sztereotipiàk közül a rosszabbakat "békazabàlo, csigazabàlo, idegengyûlölô, nem beszél nyelvet", stb.) szerencsére az utobbi talàn tiz évben sikerült levetkôzniük. A bohémség, könnyedség viszont valahol megmaradt. Ok "latin népnek" mondjàk magukat, és ezt igyekeznek be is bizonyitani, elsôsorban az idôbeosztàsukkal (de sok minden màssal is).

Ami elsôre szembeötlik talàn, az az, hogy a napirend talàn 1-màsfél oràval el van tolodva Magyarorszàghoz képest. A nap is késôbb kel fel, és kb. ennyivel késôbb is nyugszik, télen kb. 1/2 5-5 felé sötétedik és csak 8-1/2 9 felé vilàgosodik, nyàron 6 ora körül kel fel a nap, viszont a leghosszabb napokon (màjus-jùnius) este 1/2 11-ig is vilàgos van. Reggel 7 orakor még szinte üresek az utcàk; csak a kukàsauto jàr ilyenkor, a munkaidô 9-1/2 10-kor kezdôdik (az irodai, a fizikai munkàsok persze koràbban jàrnak), az iskola 1/2 9-kor. Igy a szülôk meg tudjàk oldani, hogy elvigyék a gyereket iskolàba, bölcsôdébe és oda is érjenek a munkahelyükre. Eleve a gyerekeseknek néhàny munkahelyen biztositva van egy idôsàv, amivel késôbb érkezhetnek. Ami szàmunkra ebbôl lényeges lehet, az az, hogy viszont a boltok, pékségek is késôbb nyitnak (a pékek 7-8 ora között, hogy a friss reggeli baguette-et be lehessen szerezni, a boltok viszont legkoràbban 1/2 9-9 körül. Tehàt ha arra szàmitunk, hogy reggel szerezzük be a reggelirevalot, akkor ezt mindenképpen kalkulàljuk be. Mint ahogy azt is, hogy a reggeli "csùcsban", azaz 8-9 ora között tömve van a metro és az RER.

Az utcàra kilépve lehet, megijedünk, hogy csôrepedés van. Nincs. Igy mossàk a jàrdàt reggelenként :) Megnyitjàk a csapokat, és az ùttest szélén végigfolyo viz leviszi a szemetet a csatornàba.

Mint azt koràbban irtam, a francia reggeli könnyû, és fôleg édes (croissant, lekvàros vagy nutellàs baguette, kàvé), és sokan nem is reggeliznek. Ennek eredménye, hogy egyrészt furàn néznek a Kelet-Europaiakra amikor felvàgottal pakoljuk tele a tànyért reggelente (nem ellenségesen, csak nem értik, hogy lehet reggel hùst enni :) ), màsrészt mig a Kelet-Europai kollega a munkahelyen vigan birja akàr délutàn 1-ig is, a többiek a màr a tollat ràgjàk éhségükben, és szàmoljàk a perceket az ebédig.

Az irodàba beérkezve az elsô, és legfontosabb, szinte kihagyhatatlan közös pont a kàvézàs. Ez szinte pavlovi reflexként mûködik nàluk (megérkezik-kabàt lerak-apropénz felvesz -iràny a kàvéautomata, vagy kàvéscsésze felkap- iràny a kàvéfôzôgép...a munkahelyi adottsàgoktol föggôen.) Emellett a nap egyik fontos tàrsasàgi eseménye. A "hivatalos céges informàciok" àltalàban itt, és az ebédeknél hangzanak el. Persze, koràntsem hivatalos formàban, sokkal inkàbb az "azt hallottam" szintjén. Aki kivonja magàt az ilyen "közös programok" alol, az sokmindenrôl lemarad. A kàvé utàn àltalàban a màsik nagy kedvencük következik, a "réunion", azaz a munkamegbeszélés. ezt valamiért nagyon szeretik, napjàban többször is, akàr spontàn, akàr elôre szervezett modon. Miutàn a nap elsô felének az eseményei lezajlottak, elkezdik gyûjteni a partnereiket az ebédhez. Tekintve, hogy a franciàk tàrsas lények, nagyonis, igy nem szeretnek egyedül enni. Mivel a legtöbb helyen elég hosszù az ebédszünet (2 oràs), ezért ez alatt alkamuk van arra is, hogy a rég nem làtott baràtaikkal együtt ebédeljenek valamelyik munkahelyközeli étteremben, vagy bistroban. Ez az egyik magyaràzat arra, hogy délben az éttermek menüi olcsobbak, mint este (igy konkurencia lehet az üzemi étkezdének is, ami szinte minden munkahelyen van, 3-5 euro között kinàl 3 fogàsos menüt). Viszont pont ezért az éttermek igencsak tele vannak ilyenkor, igy ha ebédelni akarunk, akkor igyekezzünk inkàbb 12 és 1/2 1 között helyet keresni magunknak. Utàna a jobb helyeken gyakran vàrni kell, arrol nem is beszélve, hogy 1/2 3- 3 utàn màr csak nagyon kevés helyen van kiszolgàlàs, és csak este 18.30-19.00 ora körül nyitnak ki ùjra. A bevàsàrloközpontokkal is érdemes ilyenkor vigyàzni, sok nô ilyenkor "shoppingol", vagyis tele vannak az üzletek is. A nagyobb ruhaüzletek (H&M, C&A, Mango, Zara, stb.) ezért is vezették be ezt a rendszert, hogy elég otthon felprobàlni a ruhàt, ha az àrcédulàt nem vàgtuk le rola, 30 napon belül visszavihetjük, és kicserélik màs méretre, vagy visszaadjàk a pénzt (ami a legfontosabb, hogy fanyalgàs, pofavàgàs nélkül- amit itt egyébkent sem tapasztalunk egyik üzletben sem, az otthoniakkal ellentétben. Sôt, az elado mindig nagyon készséges, segit, azt nézi, hogy tud megoldàst talàlni a problémànkra, stb. Persze itt nem is vesznek fel képzés nélkül senkit eladonak). Vicces, amikor a munkahely nôi mosdoja délutànonként "probafülkévé" vàltozik...

A munkaidô este 17.30 és 19.00 között fejezôdik be. Ez magyaràzat arra, hogy miért vannak tele az utcàk késô estig. Munka utàn gyakran beülnek a kollegàk egy "pot"-ra, vagyis egy pohàr italra a munkahely környékén, vagy a baràtokkal talàlkoznak egy "apérora", ami gyakran vacsoràval is végzôdik, ha moziba, szinhàzba mennek (itt a szinhàz 21.00-21.30 körül kezdôdik) akkor àltalàban elôtte vagy utàna étteremben vacsoràznak, nem otthon. Ha baràtokkal talàlkoznak, akkor is viszonylag gyakrabban étteremben történik meg a talàlkozo- mivel a pàrizsi lakàsok többnyire kicsik, a helyszûke miatt gyakran egyszerûbb étterembe menni, mint azzal bajlodni, hogy lesz-e elég hely, elég lesz-e a kinyithato asztal vagy szék... Ezért tûnhet ùgy egy külsô szemlélônek, hogy a pàrizsi nôk nem vezetnek hàztartàst (tényleg van sok aki fôzni sem tud), hiszen az éttermek tele vannak. A pàrizsi fizetésekhez képest egyébként annyira nem dràgàk, egy àtlagos fizetésû pàrizsi vagy pàrizs környéki lakos azért hetente egyszer megengedheti magànak, hogy beüljön egy olcsobb helyre. Igy ha vacsoràzni szeretnénk, akkor szintén probàljuk "megelôzni" a tömeget, vagyis lehetôleg még 8 ora elôtt helyet talàlni magunknak (utàna nehezebb lesz).

Hétvégén aztàn idôtôl függôen vannak tele bizonyos helyek. Napos idôben a parkok, rossz idôben pedig a mùzeumok, kiàllitàsok. Ezzel is szàmoljunk- ha lehet, a fôbb làtnivalokat inkàbb hétköznapokra idôzitsük.

Ha valaki tud franciàul, akkor elmehet esetleg szinhàzba is. Pàrizsnak nagyon sok szinhàza van, egy este legalàbb két elôadàs is megy. Altalàban telthàzasak, de érdemes este elôadàs elôtt probàlkozni, ha maradt jegy, akkor az utolso pillanatban még vehetünk. Vannak több helyen is olyan jegyirodàk (pl. a 4. kerületi vàroshàzàval szemben) ahol 26 év alatt olcsobban (10 euro körül) juthatunk megmaradt szinhàzjegyekhez. Ha csak az tartana vissza minket, hogy nem hoztunk kiskosztümöt, akkor ne aggodjunk, a francia szinhàzakba nem szokàs kiöltözni...

A mozi viszonylag dràga a magyarorszàgi àrakhoz képest, 10 euro körül van egy hely. Ha havi bérletre fizetünk elô, ez 20 euro, de korlàtlan szàmù elôadàsra szol. Viszont szerencsére leszoktak arrol, hogy mindent szinkronizàlnak, igy ha a francia tudàsunk hagy maga utàn némi kivànnivalot, nyugodtan beülhetünk a feliratos filmekre. Erdemes esetleg a moziünnep környékén mozizni, évente kétszer hàrom napig 3 euro minden jegy. Furcsa viszont, hogy a filmek megjelenése abszolùte nincs szinkronban az otthonival, néhàny (mûvészfilmek fôleg) honapokkal elôbb kijön itt, màsok viszont Magyarorszàgon làthatok koràbban. Programvàltàs csütörtökönként van. A filmek elôtt itt is sok a reklàm, ezért ne keseritsen el bennünket, hogy a film hivatalosan "elkezdôdött", a pénztàros megmondja nekünk pontosan (és ki is van irva a pénztàrnàl), hogy hàny perc mùlva kezdôdik a vetités (nem a reklàm).

Amire viszont mindenképp szàmitsunk: a moziba nem jàr helyjegy, érkezési sorrendben ülhetünk oda, ahova akarunk (és ahol van hely). Igy ha olyan elôadàsra mennénk be, ahol telthàz van, és a végén, akkor nem biztos hogy talàlunk egymàs mellett, középen helyet...

A màsik, hogy ha "popcornràgcsàlàsra" szànnànk rà magunkat, mindenképp jelezzük az eladonak, hogy édes, vagy sos kukoricàt kérünk-e; (sucré ou salé) kinek mi a finom, de itt az édes az alap, a sosat kevésbé kedvelik.

Ha koncertre mennénk, akkor érdemes a Pariscope-ban nézelôdni (olyan, mint az otthoni Pesti Est, csak fizetôs), vagy a Lylo-ban (ingyenes), itt minden program megtalàlhato elôre. Osz környékén van a Jazzycolors fesztivàl, amelynek egyik fô szervezôje a Magyar Intézet, és elég rangos jazzelôadok lépnek fel Europa minden orszàgàbol szinte. Egyes szorakozohelyeken rendszeresek a rockkoncertek, elég sok ingyenes. A francia chanson képviselôi az Olympia-ban lépnek fel àltalàban, a legnagyobb együttesek vagy a nyàri Rock au Seine fesztivàlon (ami pàr héttel a Sziget utàn van, és többnyire az elôadok is 90%-ban ugyanazok), vagy a különbözô stadionokban (Bercy, Stade de France). Ha valaki koncertre jön a Stade de France-ba, akkor két dolgot mindenképp ajànlok: semmiképp se jöjjön autoval (hacsak nem akar oràkig parkolohelyet keresni, utàna pedig oràkig dugoban àllni), a visszajutàshoz pedig az RER B-t hasznàlja ( a legjobban megszervezett, nincs tülekedés, percenként jàrnak a vonatok).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.